Mikor adható be egy védőoltás és mikor nem?

Kezdjük az elején. Először is fontos tisztában lenni azzal, hogy hogyan is működnek a védőoltások. Lényegében a vakcina elősegíti, hogy a szervezet felismerje a vírust, és antitesteket és vérsejteket termeljen a vírus elleni védekezés céljából. Fontos, hogy a védőoltások nem okozhatnak COVID19 megbetegedést, mert nem képesek fertőzni. Így van ez minden védőoltás esetében, melyeket gyerekkorunk óta folyamatosan megkapunk. 

Az oltásokkal kapcsolatban általában ellenjavallat az oltás egyes alkotóeleme által kiváltott allergiás reakció. Ellenjavallatnak számít minden lázas betegség, melyekből fel kell gyógyulnunk, mielőtt beadatjuk magunknak az oltást.

Vannak olyan ellenjavallatok, melyek hátterében egyszerűen a vírus tesztelésének protokollja áll. Először a terhességet, mint kockázati tényezőt ki szokták hagyni az ilyen tesztekből, valamint a kiskorúakat, ezért eleinte nem tudni, hogy rájuk hogyan hat az oltás. Miután ők is belekerülnek az adott oltás előállítóinak kísérleteibe, az eredmények függvényében rájuk is kiterjeszthetik az oltás engedélyezését. Ez már a terhes nőkkel és a 16-18 évesekkel is megtörtént egyes oltások esetében.