A csendes egyenlőtlenség
A tolyamory szinte mindig aszimmetrikus helyzet. Az egyik fél szabadságot él meg, a másik alkalmazkodik. Ez az egyenlőtlenség idővel komoly önértékelési problémákhoz vezethet. Aki „tolerál”, könnyen elkezdheti azt érezni, hogy az ő igényei kevésbé fontosak. Ez különösen veszélyes akkor, ha a háttérben függőségi helyzet áll, például anyagi kiszolgáltatottság, érzelmi dependencia vagy társadalmi nyomás.
Ilyenkor a maradás nem valódi választás, hanem kényszerhelyzet.
Miért tűnik mégis „modernnek”?
A tolyamory azért tud trendként megjelenni például a közösségi médiában, mert rezonál bizonyos mai üzenetekkel. Gyakran halljuk, hogy ne legyünk „féltékenyek”, legyünk „rugalmasak”, ne akarjunk „birtokolni”, hiszen a monogámia ideje már egyébként is lejárt.
Ezek önmagukban nem rossz elvek, de könnyen félreérthetők. Egy ponton túl már nem érzelmi érettséget jelentenek, hanem önfeladást. A tolyamory gyakran pont ezt csomagolja újra: a határok hiányát „lazaságként”, a fájdalom eltűrését „érettségként” próbálja beállítani. Olvass még a témában
„Nem bírtam nézni a vicces zoknijait” – A legpitibb indokok, amikért pasikkal szakítottak nők
Melyik szeretetnyelvet beszéled a hétköznapokban? 10 gyors kérdés és válasz, ami nagyon sokat elárul rólad
„Mondj nemet a második italra és ne engedd, hogy hazavigyen” – apró tippek, hogy minél korábban kiszúrd a problémás férfit
„Boldog asszony, boldog élet” – rossz tanácsok és hamis frázisok a házasságról, amiket ideje elfelejtenünk
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
