Én vallásos, de nem túl szigorú neveltetést kaptam: hittanórák, misék, nyári cserkésztáborok alkották gyermekkorom szerves részét. Aztán egy gimnáziumi filozófiaórán egy nagy bölcsesség után kattant be, hogy talán érdemes lenne felülvizsgálnom önmagamban ezt az egész kérdést. Ma már biztos, hogy nem férnék be egyetlen felekezeti rubrikába sem – mégis békésnek, stabilnak érzem magamat. Ez a kérdés pedig régóta izgatja a kutatókat is: tényleg jobb a lelkünknek, ha tartozunk valamilyen vallási közösséghez?
Mit talált a legfrissebb, hosszú távú kutatás?
Az egyik legnagyobb adatbázis, amellyel eddig dolgoztak a szakértők, az Understanding Society – British Household Panel Survey. 18 éven át követték több ezer brit felnőtt életét, akik átlagosan 44 évesek voltak a kezdéskor. 10 különálló időpontban tesztelték őket. A résztvevők minden fordulóban kitöltöttek egy 12 tételes, mentális egészségről szóló kérdőívet és értékelték az élettel való elégedettségüket is. Ezen felül a kutatók rákérdeztek arra is, milyen gyakran mennek istentiszteletre.
A válaszadók csupán 11-16 %-a mondta bármelyik mérésnél, hogy rendszeresen jár templomba, 50‑65 % soha nem tette be a lábát az épületbe, miközben 38 % egyenesen vallástalannak vallotta magát.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
