Testünk nem hűlhet le
Ahhoz, hogy a testünk ne hűljön le, azaz a hőmérséklete nagyjából állandó legyen, energiára van szüksége, mert magától nem képes hőt fejleszteni. Ezért kívánjuk télen a meleget adó, kalóriadúsabb ételeket: a mézzel, fahéjjal, szegfűszeggel, gyömbérrel, dióval ízesített süteményeket, a rumpuncsot, a forralt bort…
Ha télen odafigyelünk arra, hogy valamilyen fizikai aktivitással rendszeresen elfoglaljuk magunkat, például sokat sétálunk a szabadban, sportolunk, akkor nyugodtan pótolhatjuk evéssel a mozgás által keletkezett energiaveszteséget. Viszont ha túl gyakran tartózkodunk bent a melegben, akkor tavasszal valószínűleg azt fogjuk tapasztalni, hogy a tükör és a mérleg szerint is meghíztunk.
A téli evéskényszer a génjeinkben van
Az emberek régen sokat dolgoztak télen a hidegben, és miután hazaértek, jókat ettek. Az evés iránti szükségletet a hideg évszakban génjeinkben őrizzük.
A plusz táplálék utáni vágy tehát ösztönös, de mivel mi már más életvitelt folytatunk, nem kellene mindig táplálékért nyúlnunk, valahányszor megéhezünk.
Ha nem eszünk többet, akkor is hízhatunk!
Ez a jelenség a napfény hiányára vezethető vissza. Télen kevés D-vitamint termel a szervezetünk, ezért a zsírszövetünk gyarapodik. Annak érdekében, hogy ezt megelőzzük, együnk több tengeri halat és dióféléket, amelyek fokozzák a D-vitamin termelődését.
Ezen kívül töltsünk minél több időt a szabadban, hogy a napsugarak legalább arcunkon keresztül tudjanak D-vitaminnal ellátni.
Mi okoz még farkaséhséget?
A szervezetnek saját belső órája van, amely az alvás-ébrenlét ciklusát befolyásolja. Ezt a belső órát a melatonin hormon szabályozza, ami a délutáni-esti órákban kezd emelkedni, és az éjszakai órákban a legmagasabb.
Mivel tehát a melatonin hormon sötétben termelődik, vagyis ősszel és télen nagy mennyiségben van jelen a szervezetünkben. Aluszékonyságot okoz, és növeli az étvágyat. Főleg a nőkre van ilyen hatással.
A barna és a fehér zsírréteg
Télen a többlettáplálék hatására csak a fehér zsírréteg növekszik a bőrünk alatt. A testünket az alsó, barna zsírréteg tartja melegen, a fehér rétegnek nincs élettani szerepe, inkább a külsőnket csúfítja. A férfiak bőre vastagabb, ezért kevésbé fázósak, a nők viszont könnyebben híznak, ami a farkaséhség utáni evés eredménye.
Aki hízásra hajlamos, inkább vegyen még magára egy-két melegebb ruhadarabot a hidegben, mert ha nem fázik, akkor nem is éhezik meg. A réteges öltözködés a legmegfelelőbb, ha hideg van, mert a ruhadarabok a rétegek között megtartják a meleg levegőt.
Miért eszünk „nehéz” ételeket télen, ha egyébként vigyázunk a vonalainkra?
Meglepő tény, hogy télen több zsírban tocsogó és cukros ételt eszük, mint máskor, mintha nem érdekelne minket, hogy jövő nyáron bele fogunk-e férni a fürdőruhánkba. Ez a furcsa jelenség azzal magyarázható, hogy a hideg, sötét időjárás nem okoz olyan boldogságot, mint a meleg napsütéses, és ezért evéssel kárpótoljuk magunkat.
Belekerülünk egy ördögi körbe: a nassolástól a vércukorszintünk hirtelen megemelkedik, majd lecsökken, amitől újra megéhezünk. Ha már „karácsonyi” süteményekre vágyunk, akkor legalább mi magunk készítsük el, és fehér cukor helyett nyírfacukrot és sztíviát tegyünk bele, a fehér liszt helyett pedig teljes kiőrlésűt vagy tönkölyt, hogy jóllakjunk vele.