Igaz, hogy télen többet kell enni?

Igaz, hogy télen többet kell enni?

Címlap / Életmód / Táplálkozás / Igaz, hogy télen többet kell enni?

Sokan közülünk télen hajlamosak vagyunk többet enni, mint egész évben bármikor. Mivel keveset látunk a testünkből, mert vastagabban öltözünk ‒ hacsak nem állunk rendszeresen a mérlegre és nem nézzük meg magunkat időnként alaposan egy teljes alakos tükörben ‒, csak tavasszal vesszük észre, hogy felszaladt ránk pár kiló. Mi az oka annak, hogy télen éhesebbek vagyunk?

Testünk nem hűlhet le

Ahhoz, hogy a testünk ne hűljön le, azaz a hőmérséklete nagyjából állandó legyen, energiára van szüksége, mert magától nem képes hőt fejleszteni. Ezért kívánjuk télen a meleget adó, kalóriadúsabb ételeket: a mézzel, fahéjjal, szegfűszeggel, gyömbérrel, dióval ízesített süteményeket, a rumpuncsot, a forralt bort…
Ha télen odafigyelünk arra, hogy valamilyen fizikai aktivitással rendszeresen elfoglaljuk magunkat, például sokat sétálunk a szabadban, sportolunk, akkor nyugodtan pótolhatjuk evéssel a mozgás által keletkezett energiaveszteséget. Viszont ha túl gyakran tartózkodunk bent a melegben, akkor tavasszal valószínűleg azt fogjuk tapasztalni, hogy a tükör és a mérleg szerint is meghíztunk.

A téli evéskényszer a génjeinkben van

Az emberek régen sokat dolgoztak télen a hidegben, és miután hazaértek, jókat ettek. Az evés iránti szükségletet a hideg évszakban génjeinkben őrizzük.
A plusz táplálék utáni vágy tehát ösztönös, de mivel mi már más életvitelt folytatunk, nem kellene mindig táplálékért nyúlnunk, valahányszor megéhezünk.

Ha nem eszünk többet, akkor is hízhatunk!

Ez a jelenség a napfény hiányára vezethető vissza. Télen kevés D-vitamint termel a szervezetünk, ezért a zsírszövetünk gyarapodik. Annak érdekében, hogy ezt megelőzzük, együnk több tengeri halat és dióféléket, amelyek fokozzák a D-vitamin termelődését.
Ezen kívül töltsünk minél több időt a szabadban, hogy a napsugarak legalább arcunkon keresztül tudjanak D-vitaminnal ellátni.

Mi okoz még farkaséhséget?

A szervezetnek saját belső órája van, amely az alvás-ébrenlét ciklusát befolyásolja. Ezt a belső órát a melatonin hormon szabályozza, ami a délutáni-esti órákban kezd emelkedni, és az éjszakai órákban a legmagasabb.
Mivel tehát a melatonin hormon sötétben termelődik, vagyis ősszel és télen nagy mennyiségben van jelen a szervezetünkben. Aluszékonyságot okoz, és növeli az étvágyat. Főleg a nőkre van ilyen hatással.

A barna és a fehér zsírréteg

Télen a többlettáplálék hatására csak a fehér zsírréteg növekszik a bőrünk alatt. A testünket az alsó, barna zsírréteg tartja melegen, a fehér rétegnek nincs élettani szerepe, inkább a külsőnket csúfítja. A férfiak bőre vastagabb, ezért kevésbé fázósak, a nők viszont könnyebben híznak, ami a farkaséhség utáni evés eredménye.
Aki hízásra hajlamos, inkább vegyen még magára egy-két melegebb ruhadarabot a hidegben, mert ha nem fázik, akkor nem is éhezik meg. A réteges öltözködés a legmegfelelőbb, ha hideg van, mert a ruhadarabok a rétegek között megtartják a meleg levegőt.

Miért eszünk „nehéz” ételeket télen, ha egyébként vigyázunk a vonalainkra?

Meglepő tény, hogy télen több zsírban tocsogó és cukros ételt eszük, mint máskor, mintha nem érdekelne minket, hogy jövő nyáron bele fogunk-e férni a fürdőruhánkba. Ez a furcsa jelenség azzal magyarázható, hogy a hideg, sötét időjárás nem okoz olyan boldogságot, mint a meleg napsütéses, és ezért evéssel kárpótoljuk magunkat.
Belekerülünk egy ördögi körbe: a nassolástól a vércukorszintünk hirtelen megemelkedik, majd lecsökken, amitől újra megéhezünk. Ha már „karácsonyi” süteményekre vágyunk, akkor legalább mi magunk készítsük el, és fehér cukor helyett nyírfacukrot és sztíviát tegyünk bele, a fehér liszt helyett pedig teljes kiőrlésűt vagy tönkölyt, hogy jóllakjunk vele.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást