A szerotonin agysejtek közötti kommunikációban való részvételét vizsgálták a kutatók, majd azt is végiggondolták, hogy milyen szerepet játszhatnak az ezt elősegítő gyógyszerek a terápiás kezelésben. Patkányokon végzett kísérleteknél megállapították, hogy a stressz nem volt hatással a szerotonin szintre, viszont más agysejtek elkezdtek nem normális módon reagálni a stresszre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem a szerotonin szintet kell emelni gyógyszeresen, hanem a másképp működő agysejtek közötti kapcsolatot kell erősíteni.
A legújabb kutatások szerint eddig felértékeltük a szerotonin szerepét a depresszióval kapcsolatban. A kutatások azt mutatják, hogy a depresszió eredetét sokkal inkább az agysejtek kommunikációjában kell keresni. Mivel csak azt a betegséget lehet hatékonyan kezelni, amit ismerünk, ez új távlatokat nyit meg ennek a népbetegségnek a kezelésében.
A szerotoninról
A depresszió és a memória
Az agysejtek közötti kommunikáció a felelős a memória működéséért, ahogy a tanulási folyamatért is. Ezért van az, hogy a depressziós ember memóriája nem működik olyan jól, ahogy a koncentráció és a döntéshozás sem. A rossz memória azért probléma, mert nem képes arra, hogy a depresszióból való gyógyulás érdekében pozitív emlékeket idézzen fel. Ezt – egyelőre – úgy hidalják át a pszichológusok, hogy a hely-módszert alkalmazzák.
Csendes bélgyulladás: 7 testi jel, amit érdemes komolyan venni
Hely-módszer: Lényege, hogy tárgyakkal, épületekkel, helyszínekkel élénkítik az emlékezetet. Ez a módszer arra jó, hogy egy hét után is képes a beteg felidézni a pozitív élményeket. Ez hosszú távú lehetőséget ad a gyógyulás elősegítésére, konkrétan akkor, amikor a depressziósra rátör az elkeseredettség, kilátástalanság érzése.
