Nagyon sok ember kezeli családtagként – egyesek a saját bevallásuk szerint gyermekükként – a macskájukat, kutyájukat, tengeri malacukat, lovukat vagy bármely más állatkájukat. Ez valahol nem meglepő, hiszen velünk vannak évekig és ezalatt az idő alatt szoros kapcsolat alakul ki közöttünk. Annyi örömöt és boldogságot adhat egy négylábú, aki minden áldott nap velünk van, hogy a legszívesebben még a nevünkre is vennénk.
Ezek után nem meglepő, hogy haláluk épp olyan súlyosan érint bennünket, mintha egy emberi szerettünket veszítenénk el.
Sajnos ezt a fájdalmat egyedül az idő vagy talán egy másik kedvenc tudja csak begyógyítani. Ám van itt néhány lélekemelő gondolat, ami segítségedre lehet a gyász folyamatában.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
