Léteznek jégrengések is
A jégrengések a krioseizmus vagy a jégtakarókkal és gleccserekkel járó remegés egyik fajtái. A hagyományos földrengésektől eltérően a jégrengések akkor keletkeznek, amikor az olvadékvíz átszivárog a gleccsereken, majd újra megfagy és kitágul az alsó részeiken, ami repedési eseményeket eredményez, amelyek rezgését a szeizmográf rögzíti. Végül ezek a szakadások nagy gleccserek letöréséhez vezethetnek. Az Antarktiszon és Grönlandon rendszeresen előfordul jégrengés, akárcsak az Európánál, a Jupiter egyik jeges holdján.
A föld alól a földrengések úgy hangzanak, mint a mennydörgés és a popcorn pattogtatás
A japán Tohoku-Okit 2011 márciusában sújtó történelmi, 9,0-es erősségű földrengést követően a kutatóknak az az innovatív ötlete támadt, hogy a katasztrófa szeizmikus hullámait hanganyaggá alakítsák át. Ez lehetővé tette a szakértők és a közvélemény számára, hogy „hallhassák”, hogyan hangzik a rezgés, ami áthaladt a földön. A 9.0-s fő rengés hangját az alacsony dübörgéshez és a mennydörgéshez hasonlították, míg az utórengések a pattogatott kukorica durranása vagy tűzijáték nézése közben hallható „pattanásokhoz” hasonlítanak.
Olvass még a témában
10-es erejű rengés valószínűleg soha nem lesz
A Földön valaha feljegyzett legnagyobb földrengés 9,5-ös erősségű volt. Ennek fényében természetes az a kérdés, hogy előfordulhat-e valaha 10-es erősségű földrengés. Az USGS szerint bár az M10-es földrengés lehetséges, nem valószínű a bekövetkezése, mivel egészen egyszerűen nincs elég hosszú “út” egy ilyen rengéshez.
A cikk folytatódik, lapozz!