A földrengéseket az állatok percekkel vagy napokkal a bekövetkezésük előtt érzékelik
Az USGS szerint az állatok nem tudják megjósolni a földrengéseket – vagyis nem tudnak konkrétumokat adni arról, hogy mikor következik be a rengés, vagy hol lesz az epicentruma. De finoman hangolt érzékszerveiknek köszönhetően az állatok már a legkorábbi stádiumban észlelhetik a rengést. Például úgy gondolják, hogy képesek észlelni az elsődleges hullámok (P-hullámok) érkezését, amelyek párhuzamos, oda-vissza mozgást okoznak, és megelőzik a másodlagos hullámokat (S-hullámok), amelyek felfelé és lefelé rezegnek.
A földrengések lerövidíthetik a nap hosszát
A NASA Jet Propulsion Laboratory tudósai szerint a 2011-ben Japánt sújtó 9,0-es erősségű földrengés olyan súlyos volt, hogy megváltoztatta a Föld tömegének eloszlását. Ennek eredményeként a földrengés hatására bolygónk valamivel gyorsabban forog, ami viszont 1,8 mikroszekundummal lerövidítette a nappalt.
Olvass még a témában
A földrengések lassan is mozoghatnak
Nem minden földrengés jár heves pusztítással és kezdődik hirtelen, majd áll meg hirtelen. A lassú földrengések vagy más néven „lassú csúszású” események olyan kis mennyiségű szeizmikus energiát szabadítanak fel egyszerre, hogy a rengések több naptól több hétig tartanak.
A lassú mozgású földrengések továbbra is rejtélyek maradnak, de a tudósok úgy vélik, hogy visszafogott, elhúzódó mozgásuk összefüggésben lehet a törészónáikban (a földkéreg azon régióiban, ahol a tektonikus lemezek találkoznak) található számtalan kőzettípussal.
A lassú mozgású földrengések továbbra is rejtélyek maradnak, de a tudósok úgy vélik, hogy visszafogott, elhúzódó mozgásuk összefüggésben lehet a törészónáikban (a földkéreg azon régióiban, ahol a tektonikus lemezek találkoznak) található számtalan kőzettípussal.
A cikk folytatódik, lapozz!