Bírod a horrorfilmeket? Nem akadsz ki egy kis klasszikus trancsírozós, vagy visszafogottabb szellemházas történettől, sőt, úgy falod őket, mintha az életed múlna rajta? Akkor jó hírünk van: valószínűleg sokkal jobban felkészültél a koronavírus-járványra, mint azok, akiknek a hideg futkos a hátán az ilyenektől – szó szerint.
Dán és amerikai kutatók arra voltak, kíváncsiak, hogy vajon a horrorfilmek és a világvége témájú akció- és katasztrófafilmek segítenek-e jobban felkészülni az olyan krízishelyzetekre, mint amilyen most a koronavírus-járvány is. A kutatók azt találták, hogy mind a horrorfilmek, mind az úgynevezett prepper-filmek (az apokaliptikus, utópisztikus, katasztrófára felkészülő történetek) is segítenek. Akik ezeket szeretik, és gyakran fogyasztják, kevesebb pszichológiai nehézséggel küzdenek a koronavírus-járvány idején, mint azok, akik nem szeretik az ilyeneket. Meglepő, de még a földönkívüli inváziós témák is segíthetnek ilyen téren.
A kutatók a Personality and Individual Differences tudományos folyóiratban azt írják, hogy bár a legtöbben azért nézünk ilyen filmeket, hogy szórakozzunk, meglepő módon tanulhatunk is belőlük. A fikció segít a nézőnek különböző élethelyzetekbe helyezni magát úgy, hogy nem áldozza fel közben a biztonságát, az egészségét. Nagyon alacsony árat kell fizetnünk érte: maximum egy-két álmatlan éjszakát és a félelmet. A fikció segítségével az emberek tudat alatt is megtanulhatják, hogyan meneküljenek a ragadozók elől, hogyan viselkedjenek új és furcsa szociális szituációkban, vagy hogyan kontrollálják az érzelmeiket és a reakcióikat veszélyes szituációkban.
A kutatáshoz kikérdeztek 310 résztvevőt a filmnézési szokásaikról, különösen arra koncentrálva, hogy szeretik-e a fent említett filmeket. Aztán arról is megkérdezték őket, hogy hogyan viselik a koronavírus-járványt. A kutatást abban az időszakban végezték, amikor még sokkal szigorúbb korlátozások voltak érvényben.
Mi a furcsa összefüggés oka?
A kutatók szerint az lehet az egyik oka az eredménynek, hogy a horrorfilmek segítenek az embereknek megbirkózni a negatív élményekkel és érzelmekkel. Mindezt pedig visszafogott, biztonságos körülmények között teszik. Ezért lehet, hogy a horrorfilm-rajongók a való életben is jobban bírják a félelmet keltő szituációkat. Egész egyszerűen jobban felkészültek a korábbi élményeknek köszönhetően.
A résztvevőket egyébként egy úgynevezett Morbid Kíváncsiság skálán is értékelték, ami egy 24 kérdéses kérdőív végére állt össze. Ezen a kérdőíven olyanokra voltak kíváncsiak, mint például: az alanyok mennyire élveznék, hogy végignéznek egy kivégzést a középkorban? Mennyire félnek a haláltól, vagy mennyire stresszeli őket a halál gondolata? Azok, akik ezen a skálán több pontot kaptak, tehát jobban érdeklődtek a morbid dolgok iránt, szintén jobban viselték a koronavírus okozta stresszt, mint azok, akik az ilyesmire nem voltak vevők.
A szakértők azért leszögezték, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a horror-rajongók vagy a morbiditásra vevő emberek élvezik a világjárványt, vagy a vele járó komolyabb-szolidabb karantént. Valójában inkább az történhet, hogy míg előbbiek jobban fel vannak készülve a megrázó, félelmetes helyzetekre, utóbbiak megtalálják a helyzet azon oldalát, ami érdekli őket, és erre fordítják a figyelmüket. Mindkét eset azt mutatja, hogy a stressz-szint így is, úgy is csökken. Mindkét csoport sokkal könnyedebben veszi a megpróbáltatásokat, mint az emberek többi része.