Északi elefántfóka, 21000 kilométer
Az északi elefántfókák Kalifornia partjainál élnek. Az emlősök közül a második leghosszabb vándorlást teszik meg, évente 21000 kilométert utaznak. A hosszú út során a legtöbb időt az óceán mélyén töltik, és pontosan oda térnek vissza, ahonnan elindultak. A többi vándorló állathoz hasonlóan az elefántfókák is mágneses mezőt használnak a pontos célállomás eléréséhez.
A hím és a nőstény elefántfókák különböző útvonalakat követnek a vándorlás során, mivel különböző táplálékot szeretnek fogyasztani. A hím északi elefántfókák elsősorban kisebb cápákkal és rájákkal táplálkoznak, főként az Alaszkai-öbölben. A nőstény elefántfókák a tintahalakat részesítik előnyben fő zsákmányként. A téli szezonban szaporodás céljából visszatérnek a part menti területekre.
A hím és a nőstény elefántfókák különböző útvonalakat követnek a vándorlás során, mivel különböző táplálékot szeretnek fogyasztani. A hím északi elefántfókák elsősorban kisebb cápákkal és rájákkal táplálkoznak, főként az Alaszkai-öbölben. A nőstény elefántfókák a tintahalakat részesítik előnyben fő zsákmányként. A téli szezonban szaporodás céljából visszatérnek a part menti területekre.
Hosszúszárnyú bálna, 22000 kilométer
A hosszúszárnyú bálnák a világ emlősállatainak leghosszabb vándorútját teszik meg. A bálnák a világóceán minden részét bejárják, és évente 22000 kilométert úsznak át. A nyári szezont a sarkvidék közelében töltik, krillekkel, planktonokkal és más kisebb halakkal táplálkoznak. A téli szezon elején az Egyenlítő felé vándorolnak. Hatalmas farokúszójuk segítségével könnyedén mozognak az óceán vizein. A nőstények és a kis bálnák a vándorlás során először csoportosan mozognak.
Olvass még a témában
Szürke vészmadár, 65000 kilométer
A világ második leghosszabb útját megtevő vándormadara évente 65000 kilométert repül át vonulás közben. A szürke vészmadarak a nyári szezonban Új-Zéland számos részén telepeket alakítanak ki és itt költik ki a tojásaikat. A tél elején a Csendes-óceán térségébe vonulnak táplálékot keresni. Naponta 900-1000 kilométert tesznek meg, a teljes út 200 napig tart.
A madarak a globális szélrendszert használják a helyes vándorlási útvonal követéséhez. Elegendő táplálékot, például tintahalakat és krilleket fogyasztanak a csendes-óceáni térségekben, majd visszatérnek Új-Zélandra szaporodás céljából.
A madarak a globális szélrendszert használják a helyes vándorlási útvonal követéséhez. Elegendő táplálékot, például tintahalakat és krilleket fogyasztanak a csendes-óceáni térségekben, majd visszatérnek Új-Zélandra szaporodás céljából.
A cikk folytatódik, lapozz!