A 19. századi szőrmekereskedelem a vidrákat a kihalás szélére sodorta, számuk azonban lassan visszaáll. Ezeknek a játékos lényeknek a visszatérése pedig az ökoszisztémára is jótékony hatással lehet.
Óriási hatásuk van az ökoszisztémára
A különbség kulcsa a tengeri vidrák óriási étvágyához kapcsolódik. Magas anyagcsere-arányuk fenntartása érdekében az emlősöknek folyamatosan enniük kell. Kedvenc ételeik közé tartoznak a tengeri sünök, amelyeket könnyű elkapni és magas a kalóriatartalmuk. Amikor tehetik, a tengeri vidrák annyi sünt esznek, hogy a gerinctelen populáció alacsony marad. „Aránytalanul nagy hatást gyakorolnak az ökoszisztémára a számukhoz képest” – mondja Heidi Pearson, az Alaska Southeast Egyetem tengerbiológusa. Emiatt a jelenlétük nélkül a teljes ökuszisztéma megváltozhat.
Ha a tengeri vidrák elvesznek az ökoszisztémából, akkor a tengeri sünök száma megugrik. A növényevő sünök ekkor alapvetően letarolják a hínárt. Ezzel együtt számos faj, köztük halak, gerinctelenek és más emlősök élőhelye is eltűnik.
A tengeri sünök még meg is tapadnak, miután átvágták a hínárágyakat. Nyugalmi állapotba lépnek, abban bízva, hogy a visszamaradt gyökerekből új hínárcsírák kelnek majd ki, majd ismét felélednek, hogy újra lelegeljék a fiatal hínárt. Ezek a gerinctelenek „zombi sünök” néven váltak ismertté ezért a képességükért.
Ha azonban a tengeri vidrák visszatérnek, lakomázásuk fékezheti a növényevőket, és lehetővé teszi a hínár ismételt kihajtását. Márpedig a hínárerdők hozzájárulnak a tengerek ökoszisztémájának, és így a bolygó egészségének megőrzéséhez is. Még egy ok, hogy jobban vigyázzunk ezekre a fantasztikus állatokra!