Bár a szülőknek dupla (esetleg tripla, vagy még több) anyagi terhet és fáradozást jelentenek, az ikrek mégis mindenkit lenyűgöznek, hiszen az élet apró csodái az egy terhességből születő babák. Az ikrek születése ugyan egyidős az emberiséggel, és a történelemből is több híres ikerpárt ismerünk, a tudomány csak most kezdi el igazán megérteni, miféle csodákat is hoznak magukkal az ikerbabák.
4/4 A „majdnem egypetéjűek”
Az egypetéjű ikrek esetében a már megtermékenyült petesejt osztódik ketté: ilyenkor a születendő gyermekek génállománya 100%-ban azonos lesz.
A kétpetéjű ikrek esetében két petesejt érik meg, mindkettő megtermékenyül egy-egy spermiumtól, majd beágyazódik, és 50%-ban azonos genetikai állományú babák születnek, akik nem hasonlítanak egymásra jobban, mint a nem egy terhességből született édestestvérek.
Létezik azonban egy harmadik, rendkívül ritka állapot is: a petesejt fala rögtön az után, hogy egy hímivarsejt megtermékenyíti, keménnyé válik, így más spermiumok már nem tudnak keresztüljutni rajta. Elvileg. Megtörténik ugyanis, hogy két spermium egészen pontosan ugyanabban a pillanatban hatol át a petesejt falán, a petesejt pedig ezt követően szétválik, akárcsak a „hagyományos” kétpetéjű ikerterhességek esetében, de az egyik gyermek az egyik spermium, a másik pedig a másik spermium örökítőanyagát kapja, míg az anyai oldalról érkező DNS-állományazonos. A „majdnem” egypetéjű ikrek genetikai állománya így 75%-ban fog megegyezni egymással.
Kapcsolódó cikk a hirdetés után a következő oldalon, lapozz!