Meglepő módon meghatározó különbség van a szorongó emberek belében élő mikrobák és a nyugodt emberek belében élő mikrobák között. Arpana Gupta, Desiree Delgadillo és munkatársaik az UCLA-n egy közelmúltban végzett tanulmányából kiderült, hogy pusztán a bélmikrobák vizsgálatával megjósolható, hogy egy személy ellenálló-e a stresszel szemben. „Ha a rendkívül ellenálló egyéneket vizsgáltuk, több baktériumot találtunk, ami csökkenti a gyulladást és elősegíti az egészséges bélgátat” – mondja Gupta.
Ez összhangban van a University College Cork-ban John Cryan (szintén az UCLA Health munkatársa) és Ted Dinan által végzett több mint egy évtizedes stresszkutatással, amely szignifikáns összefüggést mutat a bélmikrobák és a stressztűrő képesség között. Cryan azt mondja:
„Nyilvánvaló, hogy a stressz, beleértve a korai életszakaszban fellépő stresszt is, megváltoztathatja a mikrobióta összetételét, és ennek jelentős következményei lehetnek a felnőttkori élettanra.”
Olvass még a témában
A bél-agy tengely
Ez a változás a bél-agy tengely működésének eredménye, ám fontos tudni, hogy ez egy kétirányú utca, ahol az agy hatással van a bélrendszerre, és fordítva. Amikor eszünk, a bélmikrobáinkat is tápláljuk. Amit lenyelünk, az megváltoztathatja személyes mikrobagyűjteményünk, az úgynevezett mikrobiomunk teljes ökoszisztémáját. Ez azt sugallja, hogy az étkezésünk egyszerű változtatásával javíthatjuk ellenálló képességünket a modern élet kihívásaival szemben.
Bármilyen furcsának is tűnik, az étrended befolyásolhatja az agy szerkezetét és működését. Gupta és mások azt találták, hogy a kevésbé ellenálló embereknél megduzzadt az amygdala – az érzelmek szabályozásában részt vevő agyi rész –, ami depresszióhoz és szorongáshoz vezethet. A probiotikus ételek, például a joghurt fogyasztása csökkentheti ezt a duzzanatot, és normalizálhatja a hangulatot és a feldolgozást.
A homloklebenyeid, ahol a következő lépésedet tervezed, szintén nagy szerepet játszanak abban, hogy hogyan reagálsz a stresszre. Ahogy Gupta mondja: „Amikor stresszorral találkozunk, gyakran érezhetjük a ‘harcolj vagy menekülj” reakciót, és ez rontja az agy fékrendszerét. Gondolj arra, hogy az agyad kognitív vagy elülső része olyan, mint a fék. A rendkívül ellenálló egyének valóban hatékony fékekkel rendelkeztek, és kevesebb volt ez a túlzott stresszes reakció.”
A legtöbben azonban úgy érezhetjük, hogy már a mindennapokban is a tűrőképességünk határán vagyunk. Ha ehhez még jön a modern élet minden drámája – anyagi kihívások, bürokrácia, mindennapi szexizmus vagy éppen a romokban lévő egészségügy – nem csoda, ha azt érezzük, összeroppanunk a nyomás alatt. Sokan pánikszerűen kezdik a napot, míg mások kényelmesen eljutnak az ebédig is azelőtt, hogy azt éreznék, felhúzták magukat valamin.
„A vizsgálatban részt vevő rendkívül ellenálló egyénekről kiderült, hogy jobban szabályozzák érzelmeiket, kevésbé valószínű, hogy balesetet okoznak, és ritkábban fordul elő velük, hogy felkapják valamin a vizet”
– mondja Delgadillo.
