A jó időben egyre többen megyünk ki a szabad levegőre, bicajozni, futni, sportolni. A hosszúra nyúlt tél miatt izmainknak megerőltető a hirtelen, nagy mennyiségű munka. Szélsőséges esetben hőemelkedést is okozhat az izmok ilyen jellegű megerőltetése. Pedig az izomlázat el lehet kerülni, mivel nem feltétlenül a mozgás hatékonyságát tükrözi bekövetkezése.
A tejsav a bűnös?
Azt tanultuk az iskolában, hogy egy kis izomláz jót is tesz, és hogy a mozgás után, az izomsejtek elégtelen anyagcseréjeként odakerülő tejsav okozza a fájdalmat. Ám ez az elmélet megdőlni látszik.
Tejsav minden anaerob mozgás közben és közvetlenül utána termelődik, felezési ideje pedig 20 perc – azaz ennyi idő alatt bomlik le a termelődött tejsav fele. Az izomláz mégis órákkal, egy nappal a mozgás után jelentkezik.
Mikro sérülések az izomban?
Régebbi kutatások szerint úgy vélik, hogy mozgás közben apró sérülések, szakadások keletkeznek az izomban.
Ezeken a szakadásokon keresztül víz szivárog az izomszövetbe a sejtek közé. Ennek hatására az izomszövet megnyúlik és megduzzad, a mikro sérülések helye pedig begyullad, ami fájdalmat, merevséget okoz.
Kalcium elmélet?
A legújabb kutatások szerint, amikor fokozottan van igény bevéve az izom, az izomsejtekben kalcium-ion többlet alakul ki. A kísérleteket egereken folytatták. Az állatoknál a háromhetes intenzív mozgás következtében az izomrostok megfeszültek, az izomrost hártyája helyenként beszakadt, ezeken a területeken pedig felszaporodott a kalcium.
A kalcium jelenléte miatt felszaporodott egy fehérjebontó enzim, ami gyulladást idézett elő. A kísérlet emberek esetén is ugyanezt az eredményt hozta.
Az izomláz elkerülhető
Fontos, hogy az aktív testmozgás előtt melegíts be, nyújtsd egy kicsit izmaidat. Az is fontos, hogy ne akarj hirtelen nagy erőfeszítéseket tenni, eleinte inkább a gyengébb, egyenletes terhelést biztosítsd sportolás közben.
A „tavaly nyár végén ennyit lazán bírtam” gondolat biztosan izomlázhoz vezet. Az anaerob mozgások után érdemes aerob mozgást végezni pár percig, mivel ilyenkor a vérben felszaporodik az oxigén, így az izom rögtön elkezd regenerálódni.
Vitaminok, ásványi anyagok hatása
A magnézium és a B6 vitamin jó hatással vannak az izomfeszülésekre, hiszen a magnézium eleve oldja az izomgörcsöket. Érdemes magas káliumtartalmú (nem kalciumtartalmú) ételeket fogyasztani, ilyen a paradicsom és a banán.
Ez azért is jó, mert testmozgáskor az izzadással sok káliumot vesztünk, így ezeket fogyasztva a só-víz háztartásunk is könnyebben helyreáll. Az antioxidánsok is jótékonyan hatnak az izomlázra, és úgy vélik, hogy két csésze kávénak megfelelő koffein akár felére csökkentheti a sportolás után izomlázat. A meleg borogatás is segíthet.
Rádolgozzunk, vagy pihenjünk?
Mindkét megoldás helyes, ám nem abban az értelemben, ész nélkül, ahogy sokan gondolják.
Mindenképp érdemes kicsi mozgással bemelegíteni az izmokat, hiszen a felgyorsuló sejtanyagcsere, a hő termelődése segít a regenerálódásban, a káros anyagok kiürülésében. A bemelegítő mozgás helyettesíthető masszírozással, ha mozdulni is alig bírunk.
Izomláz vs. hatásosság
Úgy tartják, akkor vagy magadhoz elég kemény, ha izomlázig dolgoztatod a tested. Egyszerű paraszti ésszel gondolkozva, a fájdalom általában egy jelzés a test felől arról, hogy valami nem jó. Tehát felesleges kínoznunk magunkat, de ha már beleszaladtunk az izomlázba, az sem tragédia. Viszont, ha folyamatos, nagyfokú terhelésnek tesszük ki a szervezetünket, akár hőemelkedésre, izomgyulladásra, izomgörcsre is fel kell készülnünk. A kiegyensúlyozott mozgás, mozgásigény a jó, és optimális. Az természetes, hogy tavasszal, amikor az ember újra sportolni kezd, nem bír annyit, mint előző év végén, a csúcson. Az is természetes, hogy a kerti munkáktól ez vagy az fáj. A lényeg, hogy ne akarjon az ember mindent azonnal elérni, megcsinálni. A türelem ez esetben is nagy erény.
