És a kritikák? Mert azok is voltak ám
Freud elmélete sok vitát kavart – és ma sem mindenki ért vele egyet. Főleg amiatt kritizálták, hogy sok elképzelését nem tudta tudományosan alátámasztani. Eszközei (mint a szabad asszociáció vagy álomelemzés) nem objektívek, és sokszor csak egy-egy esetre alapozottak.
A modern kognitív pszichológia ma már inkább automatikus mentális folyamatokról, emlékekről, vagy tudattalan torzításokról beszél – de ezek valójában hasonlóak Freud tudattalanjához, csak kicsit más „csomagolásban”.
Egy kis történeti kitekintés
A „tudattalan” fogalmát nem Freud találta ki, már a 18. században is írt róla Friedrich Schelling filozófus, és a költő Samuel Taylor Coleridge hozta be az angol nyelvbe. Freud azonban volt az, aki az egész pszichológia középpontjába emelte.
Később Jung is továbbvitte a gondolatot – ő már a kollektív tudattalanról is beszélt, amely nem csak személyes, de ősi, örökölt emlékeket is tartalmaz. Olvass még a témában
Bár Freud elméleteinek egy része ma már vitatott, abban szinte mindenki egyetért: nem minden gondolatunk tudatos. A bennünk zajló, háttérben meghúzódó folyamatok – legyenek azok ösztönök, emlékek vagy szokások – formálják azt, akik vagyunk. És talán a legfontosabb tanulság: ha megértjük önmagunk tudattalan mozgatórugóit, közelebb kerülhetünk ahhoz az emberhez, akik lenni szeretnénk.
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
