Az olyan trendi applikációk, mint az Instagram vagy a TikTok nem véletlenül népszerűek – főleg a fiatalok körében – hiszen szinte addiktív tartalmú menekülést biztosítanak a szürke hétköznapokból. A felhasználók úgy érzik, sokakkal vannak kapcsolatban, az esztétikus képek és humoros videók csak úgy záporoznak a szemük előtt, ami stimulálja érzékeiket és jó érzéssel tölti el őket. Ugyanakkor a túlzott közösségimédia-használat nem mentes a negatív következményektől, mert káros hatással lehet az idegrendszerre és általános hangulatunkra.
A koronavírus járvány több hónapos karanténra kényszerítette az emberiséget és emiatt a képernyő előtt töltött időnk jelentősen megnövekedett, a Whatsapp és az Instagram pédául 70 százalékos ugrásról számolt be. Kétezer amerikai fiatalt vizsgálva kiderült, hogy a 24 és 39 év közöttiek bevallottan napi több órát töltöttek a telefonjaikat pörgetve. Hogy ennek a pár hónapnak milyen hosszú távú hatásai lesznek az agyukra, még kérdéses, de a kutatóknak van pár teóriája.
Mikor a képernyőnket pörgetjük, az agy több területére hat különböző audiovizuális stimuláció (esztétikus Instagram-képek vagy zenés TikTok videók) illetve a beszéddel és nyelvvel foglalkozó részek is aktívvá válnak (mikor valakivel csetelünk). Az összpontosításért és a kognitív aktivitásért felelős terület is dolgozni kezd, például mikor számítógépes játékokkal játszunk. Ezek a tevékenységek olyan szinten kötnek le – vagy inkább ejtenek minket rabul – minket, hogy észre sem vesszük, hogy órákat töltünk el a képernyő előtt.
A közösségi média kitartó használata (pl. Facebook) az agy érzelmi szabályozására hat leginkább.
A legtöbb ember a karantén alatt szorongó, stresszes és frusztrált volt, a közösségi média használata pedig ez ellen látszólagos, pillanatnyi gyógyírt kínált. Az agy a kedvelt képekre és videókra olyan neurotranszmittereket aktivál, ami hangulatjavulással jár, ezért érezzük magunkat olyan jól, mikor az Idővonalat pörgetjük.
Azonban ennek a jóérzésnek van egy hátulütője is, mégpedig az, hogy ez az aktivitás az agy limbikus, azaz határkérgi rendszerét is erősen stimulálja, ami az érzelmi reakciókért felelős. Ezt a területet a gyakori stressz bizonyítottan roncsolja és nem véletlen, hogy a metamfetamin-használóknál is komolyan károsodik.
A fokozott közöségi média használat káros hatása a Twitteren is nyomon követhető volt, hiszen az emberek kis dolgokon is összekaptak és a szokásosnál érzékenyebben, illetve agresszívebben reagáltak egymás megnyilvánulására.
Már egy 2011-es felmérés is kimutatta, hogy a tévében látott sok negatív tartalmú hír megnöveli a depressziós és szorongásos tüneteket az emberekben, a közösségi média pedig pont ugyanezt teszi, csak még intenzívebben. Egy világjárvány és egy lehetséges, közelgő világválság idején pedig még több a felkavaró impulzus, ami hangulatunkra különösen ártalmas hatással lehet és megágyaz annak is, hogy fogékonyak legyünk a – többnyire alaptalan – összeesküvés elméletekre.
A pszichológusok tisztában vannak vele, hogy az emberek nem fogják egyik napról a másikra beszüntetni vagy mellőzni a közösségi média használatát, ezért azt tanácsolják, hogy a sok negatív hatást ellensúlyozzuk pozitív behatásokkal. Ez azt jelenti, hogy nem a digitális térben, hanem a valós környezetünkben keresünk pozitív visszacsatolást és élményeket. Együtt töltött minőségi idő a családdal (telefonok nélkül), program a barátokkal és kiszakadás a négy fal közül, ezekkel tudjuk eredményesen felvenni a harcot az internet és az applikációk mentális egészségünkre gyakorolt káros hatásai ellen.