Egyre többet tudunk az emberi test és elme működéséről, ám az alvás folyamatát még mindig jó néhány misztérium övezi. Fix, hogy ilyenkor biokémiai változások mennek végbe az agyban, ám még a téma szakértői is nagyrészt bizonyításra váró elméletek mentén tapogatóznak. „Éjszaka az agyunk tulajdonképpen megrágja, lenyeli és megemészti az információt” – fogalmaz Rubin Naiman professzor, az Arizonai Egyetem munkatársa. Az ő segítségével szedtünk össze hét érdekességet az álmokkal kapcsolatban.
Egész éjjel álmodsz
Talán hallottad már azt a feltételezést, miszerint álmok csak a gyors szemmozgással járó, azaz REM alvásfázisban vannak jelen. Naiman professzor szerint azonban folyamatosan álmodunk, bár a REM-szakaszban valóban fogékonyabbak vagyunk a képzeletünkben születő képekre. Csak az, hogy nem „látsz” éppen álmot, nem jelenti azt, hogy nincs ott. A reggelhez közeledve a REM-fázisok hossza megnyúlik, tehát az emlékezetes álmok nagy része az alvás utolsó harmadában keletkezik.
9 könyv, amit életedben legalább egyszer el kell olvasnod
A rovaroknál és a halaknál nincs REM-szakasz
Az álmok egy része a REM-fázison kívül születik ugyan, de annak megléte mégis azzal függ össze tudományos berkekben, hogy az adott élőlény álmodik-e – vallják a Kaliforniai Egyetem szakértői. A jelenlegi információk szerint minden emlős, az összes kétéltű és néhány madár szintén eljut a gyors szemmozgásos alvási szakaszba, tehát valószínűleg álmodnak is az emberekhez hasonlóan. Hogy miről, arról egyelőre nem szól a fáma.
