Egyre többet tudunk az emberi test és elme működéséről, ám az alvás folyamatát még mindig jó néhány misztérium övezi. Fix, hogy ilyenkor biokémiai változások mennek végbe az agyban, ám még a téma szakértői is nagyrészt bizonyításra váró elméletek mentén tapogatóznak. „Éjszaka az agyunk tulajdonképpen megrágja, lenyeli és megemészti az információt” – fogalmaz Rubin Naiman professzor, az Arizonai Egyetem munkatársa. Az ő segítségével szedtünk össze hét érdekességet az álmokkal kapcsolatban.
Egész éjjel álmodsz
Talán hallottad már azt a feltételezést, miszerint álmok csak a gyors szemmozgással járó, azaz REM alvásfázisban vannak jelen. Naiman professzor szerint azonban folyamatosan álmodunk, bár a REM-szakaszban valóban fogékonyabbak vagyunk a képzeletünkben születő képekre.
Csak az, hogy nem „látsz” éppen álmot, nem jelenti azt, hogy nincs ott. A reggelhez közeledve a REM-fázisok hossza megnyúlik, tehát az emlékezetes álmok nagy része az alvás utolsó harmadában keletkezik.
A rovaroknál és a halaknál nincs REM-szakasz
Az álmok egy része a REM-fázison kívül születik ugyan, de annak megléte mégis azzal függ össze tudományos berkekben, hogy az adott élőlény álmodik-e – vallják a Kaliforniai Egyetem szakértői.
A jelenlegi információk szerint minden emlős, az összes kétéltű és néhány madár szintén eljut a gyors szemmozgásos alvási szakaszba, tehát valószínűleg álmodnak is az emberekhez hasonlóan. Hogy miről, arról egyelőre nem szól a fáma.
Álomgyilkos ébresztőóra
Amennyiben valamilyen hangeffektusra ébredsz – akár a telefonod, akár egy klasszikus ébresztőóra annak a forrása –, az amiatti sokk révén szinte biztosan elfelejted az álmot, amiben éppen lebegtél.
Ha tehát szeretnél emlékezni az álmaidra, kísérletezz ki egy lassú, idegrendszerbarát ébredési módot. Jó hír, hogy ez néhány perc ráadás lustálkodással járhat. Aranyszabály, hogy ne akard túl erőszakosan „üldözni” a képzeleted képeit, mert akkor jó eséllyel szertefoszlanak – mondja Dr. Naiman.
A tested úgy reagál, mintha ébren lennél
Idegesítő érzés úgy ébredni, hogy mérges vagy valakire, amiért az illető az álmodban valami durvaságot művelt. Magától értetődő, hogy be szeretnél számolni róla valakinek, de egyúttal aggódsz is, hiszen egy „buta” álomról a társadalmi normák szerint nem feltétlenül érdemes csevegned.
Ne aggódj, a szervezeted részéről normális ez a reakció, hiszen az érzelmek pont olyan hormonális folyamatokkal járnak álmodban, mintha az adott esemény napközben történne veled. Sőt, a vérnyomásod és a pulzusod is megemelkedik – ez hamisítatlan stressztünet – teszi hozzá Naiman professzor.
Valós időben álmodsz
Létezik egy közismert tévhit, miszerint az álmok annyira megváltoztatják az időérzékelést, hogy fizikailag egy másodperc tört része alatt játszódnak le a tudatban.
Naiman professor szerint azonban egy-egy álom néhány perctől kezdve akár egy órán át is tarthat. A REM-fázis nyúlásával az álmok is egyre hosszabbá válnak, tehát a reggelhez közeledve egyre bővebbekre lehet számítani.
A rémálmok nem mindig a félelemről szólnak
A rossz álmok tényleg ijesztőek lehetnek, ám más érzelmeket is megmozgathatnak. Egy friss, 2014-es tanulmányhoz 331 ember alvásnaplóját elemezték. Az eredmények alapján a kudarc, az aggodalom, a zavartság, a szomorúság és a bűntudat állt a félelem mellett a leggyakrabban az ilyen álmok középpontjában.
Érdekes, hogy a férfiak rémálmai gyakrabban irányultak erőszakra vagy fizikai agresszióra, míg a nőké párkapcsolati konfliktusra.
A halál nem halált jelent
Az álmok világában legalábbis biztosan nem. Rengetegen esnek pánikba, amikor álmukban meghalnak, hiszen attól kezdenek rettegni, hogy ez a legrosszabb ómen, amit egy ember kaphat. Dr. Naiman azonban megnyugtat: az ilyen álmok felfedezésre, a lehetőségek kiaknázására hívják fel a figyelmet.
Persze, a jelenségnek spirituális magyarázata is lehet, ám az alváskutatónak nem feladata, hogy górcső alá vegye ezeket.
Neked van visszatérő álmod, vagy esetleg olyan, ami egyszer történt meg, de mély nyomot hagyott benned?
