A tested túlhevülése nem csupán fáradttá vagy nyűgössé tesz, de komoly egészségügyi veszélyt is jelent. Szerencsére néhány egyszerű lépés is segíthet, hogy egy hőhullám idején megakadályozd a felforrósodást.
Egyértelműnek tűnhet, de muszáj megemlíteni, hogy amennyiben lehet, délelőtt 11 és délután 3 óra között – általában a nap legmelegebb időszakában – ne tartózkodj a napon, hanem maradj bent vagy árnyékos helyen. Az is fontos, hogy sok folyadékot fogyassz, beleértve a forró és hideg italokat is. (Kivéve, ha nagyon párás az idő, ebben az esetben a forró italok fogyasztása nem a legjobb ötlet).
Szintén fontos azonban elkerülni a sok alkoholt, bár egy-két sör még segíthet a hidratálásban, ennél többet kánikula idején különösen nem javasolt fogyasztani.
A magas víztartalmú ételek, például az eper, az uborka, a saláta és a görögdinnye fogyasztása szintén segíthet a hidratáltság megőrzésében. A fűszeres és csípős ételek is bizonyítottan segítenek hűvösebben maradni, mivel jobban izzadunk tőlük.
A ruházat színével kapcsolatos kutatások eredményei vegyesek – úgy tűnik, hogy nincs nagy különbség a világos vagy sötét ruházat viselése között, amint azt a beduin törzsek körében az 1980-as években végzett tanulmány kimutatta. A bő ruházat viselése viszont segíthet, mivel lehetővé teszi a levegő keringését a bőrünk mellett.
A levegő megfelelő lehűtése segíthet hőhullám idején
Azt is érdemes kétszer átgondolni, hogy kinyitod-e a házad összes ablakát, abban a reményben, hogy lehűtöd azt – ha a hőmérséklet magasabb odakint, mint bent, az otthonod is csak felforrósodik. Inkább húzd be a függönyöket azokban a helyiségekben, ahol éppen besüt a nap.
Az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy hűvös maradj, az lehet, ha kihasználod a levegő hőmérsékletváltozását, amikor a víz elpárolog.
Egy hideg zuhany vagy egy úszás segíthet a gyors lehűlésben. Az ősi társadalmak egy ablak vagy huzatos hely elé vízzel teli agyagedényeket vagy nedves lepedőket helyeztek, amelyek segítettek lehűteni a levegőt, amikor az áthalad rajta. Ez akkor is működhet, ha ventilátort használsz, ha a levegőt egy tál jég vagy hűvös nedves lepedő fölé fújod.
A ventilátorok hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok azonban meglehetősen vegyesek, főként a jó minőségű, randomizált vizsgálatok hiánya miatt. Általánosságban elmondható, hogy a ventilátorok 35 Celsius-fokig segítenek. E fölött azonban a testre fújt forró levegő ronthat a helyzeten, és még fokozhatja is a kiszáradást. Érdemes azt is észben tartani, hogy a ventilátorok motorral működnek, így működés közben maguk is termelnek némi hőt, ezért használatuk mellett érdemes nyitva hagyni az ablakot, hogy javuljon a levegő áramlása.
A folyadékpótlás kulcsfontosságú
A folyadékpótlás fontosságáról minden nyáron hallunk, és nem véletlenül. Az egészségügyi hatóságok évtizedek óta arra ösztönöznek, hogy naponta hat-nyolc pohár, azaz 2-3 liter vizet fogyasszunk. A hőmérséklet emelkedésével, hőhullám idején azonban még fontosabbá válik a folyadékfogyasztás fenntartása.
A víz folyamatos pótlása nélkül (amely testsúlyunk 60-70%-át teszi ki) elkezdünk kiszáradni. A dehidratáció első megbízható jele a növekvő szomjúság, amikor a testsúly körülbelül 2%-át elveszítettük. A dehidratáció gyorsabban következik be fizikai megterhelés vagy testmozgás esetén.
Már enyhe dehidratáció is fáradtságot és kimerültséget, valamint túlmelegedést okozhat, mivel a szervezet a víz megőrzése érdekében leállítja az izzadást.
Sokan ösztönösen egy pohár víz után nyúlnak, de a tej bizonyos esetekben jobb megoldás lehet, mivel kis mennyiségű sót és cukrot tartalmaz, amelyeket az izzadással elveszít a szervezet. A kókuszvíz is tartalmaz ilyen létfontosságú elemeket, így ez is jó választásnak bizonyulhat hőhullám alatt.