A nagyon alacsony szénhidráttartalmú diéták egyre népszerűbbek napjainkban is, melyek napi legtöbb 60g szénhidrátot engedélyeznek. Az egészségügyi szakemberek nem támogatják ezeket a diétákat, mert magas zsírtartalmú (különösen telített zsír) ételeket tartalmaznak, mi közben korlátozzák a gyümölcs, zöldség és magas rosttartalmú kenyér- és gabonafogyasztást.
Valójában akkor hízunk, ha túl sok kalóriát fogyasztunk – függetlenül attól, hogy lemondunk a szénhidrátról, fehérjéről vagy zsírokról.
A burgonya számos egészségügyi előnnyel bír, önmagában nem hízlal, növeli a jóllakottság érzését. Azonban a burgonya zsíros ételekkel társítva, jelentőse növeli a kalória értékét.
Egy nemrégiben készült felmérés szerint viszont a zsír vagy szénhidrát különválasztása önmagában nem segít. Sokkal hatékonyabb a fogyókúra, ha testmozgást végzünk, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, így reálisabb elvásárokkal vagyunk magunk felé. Olvass még a témában
Tudtad, hogy a burgonya származási helye Dél-Közép-Chile, innen terjedt el világszerte. Európába 1536-ban került, majd később európai tengerészek terjesztették el szerte a világban. Több mint ezer fajtája maradt fenn az Andokban. Európában hamarosan jelentős élelmiszer-forrássá vált, ám a genetikai sokféleség hiánya miatt érzékennyé vált a betegségekre. 1845-ben Írországban a fitoftóra növényi betegség nagy éhinséget okozott.
