A csirák erejének ismerete egyidős az emberiséggel. A korai civilizációk becsben tartották, mert ásványi anyagokban, vitaminokban gazdagok, hiszen tartalmazzák mindazt, amire a kifejlett növénynek majd szüksége lesz az élethez.
Miért kellenek a csírák?
A zaj, a stressz, a félelmek, a környezetszennyezés, a magas teljesítmény folyamatos produkálása mind olyan dolgok, amik kimerítik a szervezetet.
Pótolni kell a vitaminokat az ásványi anyagokat, az enzimeket, az egyszerű cukrokat – melyek nem terhelik meg az emésztőrendszert. Ezeket pedig csak olyan tápanyagforrásban találjuk meg megfelelő mennyiségben, melyek ,,élő” élelmiszerek.
A bio csíra
A bio csírák 25 százalékkal tartalmaznak több kalóriát, mint a hús, ám meg sem hizlalnak, mert nincs bennük zsír – és koleszterin sincs.
Továbbá sokkal emészthetőbb tápanyag, nem terheli meg a bélrendszert.
Mivel élő élelmiszer, azonnali energiát adnak. Csak bio magvakból szabad csíráztatni, és rossz szagú csírát nem szabad megenni.
Csíráztatható magvak: búza, napraforgó, lucerna, káposztarepce, görögszéna, zsázsa.
Miért kerüljük a húst?
Szükséges valamennyi állati fehérje, főként a gyerekeknek, ám a hétköznapi étkezési szokások a hús irányába tolódtak el – sokáig volt státuszszimbólum a hús az asztalon.
A hús nagyüzemi termeléssel csak úgy lehetséges, hogy növekedési hormonokat adnak az állatoknak – ösztrogén alapúakat -, génkezelt tápanyagokat adnak nekik a látványosabb fejlődés érdekében.
Emiatt nem egészséges nagy mennyiségben vagy rendszeresen húst enni.
Vegetarianizmus
A vegetáriánusok között kevesebb az allergiás, élénkebbek, mint fizikailag, mint szellemileg.
Alapvetően a vegetáriánus emberek nem csupán táplálkozási szokásaik miatt térnek el a többi embertől.
Ez inkább egy eszme: minél kevesebb állatnak okozzanak szenvedést. Ám más szempontok is szerepet játszanak, nem csak az etika: a környezetvédelem, az egészség tudatos megőrzése.
A vegetáriánusok többet mozognak, és kevesebben dohányoznak, mint húsevő embertársaik.
A vegetarianizmus története
Először Indiában jelent meg, de vele egy időben az ókori görög világban is – vallási, filozófiai okokból. A görög világban csak a gazdagabb felvilágosult réteg követte ezt az életvitelt, a köznép pedig szükségszerűen kevesebb húst evett, hiszen nem volt rá pénze.
Még Pitagorasz is tartózkodott a hústól, erkölcsi és vallási okokból. Már akkor úgy tartották, hogy aszkétikus és filozófiai fejlődésükben gátolja az embert a húsevés. A középkorban az eretnek mozgalmaknál volt jellemző, hogy tartózkodtak a húsevéstől.
A sokszor emlegetett vitalitás
Szükségünk van a testi és szellemi frissességre, amihez elég annyi, hogy minimálisra csökkentjük az állati fehérjék bevitelét – melyek szükségszerűen megterhelik az emésztőrendszert, leginkább a májat – és kipótoljuk egy kis saját bio csírával.
Könnyebb nyáron rászokni az egészségesebb életmódra, mint télen, amikor igen beszűkülnek a lehetőségek. Kötve hiszem, hogy a mesterséges anyagokkal dúsított kekszek, magokból összerakott édességek, százszor feldolgozott joghurtok többet tudnak nyújtani, mint a természet.
Kis változás boldogabb élet
Mindig elég egy kicsi változás ahhoz, hogy érezhetően jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
A károsból egy kicsit kevesebb kell, a hasznosból egy kicsit több kell. Ezzel nem csak magadat mented meg, hanem a környezetedet is neveled.
A drámai nagy változások akarásai ritkán sülnek el jól, inkább csak kiborítják az embert, mert kudarcélményt okoznak, ahogyan ezt mindenki tudja, aki valaha dohányzott, fogyókúrázott.
Ha megjött a kedved az otthoni csíráztatáshoz, következő útmutatónk segít!
