Régóta járunk, de nem vesz el - Mikor teljen be a pohár?

Szőke Angéla
Írta: ,

A legtöbb nő nem megy bele egy kapcsolatba, hacsak nem gondolja úgy, hogy hosszú távra szól a dolog, hiszen ha nem így van, időpocsékolásnak tartják az egészet. A férfiak ugyanakkor nem sietnek – nekik ugyebár nemigen ketyeg a biológiai órájuk – hanem szépen ellavíroznak a laza kapcsolatban, ami a barátnőiket az őrületben kergeti. Egy kapcsolatban a nő több stádiumon megy keresztül ha egy link vagy határozatlan partnerrel jár, a kérdés csak, hogy mi lesz a vége: leánykérés vagy szakítás? Nekem kellett egy kis idő, mire beláttam, hogy sajnos hiába várok.

Azt hittem, van közös jövőnk

Az első randitól kezdve azt hittem, van potenciál a kapcsolatban. A legfontosabb dolgokról ugyanúgy gondolkodtunk, az értékrendünk nagy vonalakban egyezett és nevettünk egymás viccein – utóbbi nagyon fontos. Csak a sokadik találkozó után feküdtünk le először és nekem akkor még imponált, hogy ilyen türelmes. Azt hittem, jó dolog, hogy ez a fiú nem hajt ajtóstul a házba és akár egy életen át együtt maradhatunk.

A kapcsolat lassan bontakozott ki 

Miután már heti szinten találkoztunk, akkor is nehezen mondta ki végre, hogy együtt vagyunk, járunk.

Az érzéseit nem mutatta ki egyértelműen, de akkor még tetszett a titokzatossága.

Én nem vagyok az a típus, aki állandóan nyaggatja a párját, hogy hova megyünk, merre tartunk a kapcsolatban és nem is terveztem meg az életem szigorúan évekre előre. Mivel nem volt konkrét határidőm, hogy „márpedig ha két éven belül nem kéri meg a kezem, akkor mindent borítok”, így nem is vettem észre, hogy milyen gyorsan megy az idő. 

Teltek az évek 

Ugyan arra vártam, hogy a dolgok majd organikusan bontakoznak ki, de egy idő után rá kellett jönnöm, hogyha én nem hozom fel a témát, akkor valószínűleg sosem fog felmerülni. Párszor próbáltam a közös jövő és a távlati tervek felé terelni a témát, de sosem sikerült kiugrasztanom a nyulat a bokorból, így egyszer – mikor már nem bírtam tovább várni – akármennyire is karakteridegen volt tőlem, nekiszegeztem a kérdést, miszerint neki mik a tervei a kapcsolatunkkal, tervezi-e megkérni a kezem, vagy családot alapítani velem. 

Döntenie kellett

Arra számítottam, hogy vagy pozitívan nyilatkozik a jövőnkkel kapcsolatban, vagy esetleg kér egy kis időt, de azt mondta, nem tudja, hogy meg akar-e egyáltalán házasodni, vagy hogy szeretne-e gyereket.

Elmondása szerint a férfiak akkor kérik meg a párjuk kezét, mikor nagyon szerelmesek, vagy mikor már annyi ideje együtt vannak, hogy elviselhetetlenné válik a családi és a társadalmi nyomás.

Mivel véleménye szerint esetünkben egyik helyzet sem állt fenn, ő azt szerette volna, ha úgy folytatjuk úgy, ahogy eddig volt, mert ő tulajdonképpen jól elvan így. 

Tudtam, hogy tovább kell lépnem

A vallomása után hirtelen nem is tudtam hogyan érezzek. Dühös voltam, pedig igazából nem volt jogom haragudni rá. Csalódott voltam, pedig mindössze őszinte volt velem. Azt viszont tudtam, hogy el kell döntenem, nekem ez így vállalható-e a továbbiakban ebben a formában, vagy még látok-e a kapcsolatban lehetőséget.

Végül pár nap után közöltem vele, hogy sajnálom, de nem látom értelmét annak, hogy még éveket töltsünk el egymás mellett úgy, hogy ő nem tudja, tulajdonképpen mit is vár az egésztől. Én nem csak lebegni szeretnék valaki mellett a semmiben, hanem együtt dolgozni egy közös célért, különben semmi értelme az egésznek és feleslegesnek , időt és energiát ölni bele. Megfogadtam, hogy legközelebb, ha nem is rögtön az első randin, de rá fogok kérdezni a fiúnál, hogy látja-e magát férjként és apaként, mert ha nem, akkor sajnos nem egymást keressük.

Vagyaim.hu Black Friday

Fókuszban

A hibrid autóké a jövő?

5 gyors ünnepi főfogás - mert nem a konyhában eltöltött időn múlnak az ízek!

7 gyakori tünet, ami magnéziumhiányra utalhat - Rád hány igaz?

Full hibrid, plug-in hibrid vagy mild hibrid? Tegyünk rendet a fejekben hibrid fronton

Csak olyat ajándékozz, amit magadra is kennél! 7 fantasztikus növényi alapú kozmetikum karácsonyra