Önzők és elkényeztetettek? Ez az igazság az egykékről a pszichológusok szerint

Zabolai Margit
Írta: ,

Nem tanulnak meg osztozkodni, túl sok figyelmet kapnak, emiatt önzővé válnak, később is nehezen építenek kapcsolatokat és emiatt magányosak lesznek. A testvér nélküli gyerekekről nagyon sok sztereotípia él a köztudatban.

A Texasi Egyetem Népesség Kutató Központjának eredményei azonban mást mondanak.

Olyanok, akár az elsőszülöttek

Míg sok ember önzőnek, elkényeztetettnek vagy magányosnak gondolja őket, a kutatások szerint az egyke gyerekek éppen olyan jól alkalmazkodnak, mint azok a gyerekek, akik testvérrel együtt nőttek fel. Az egykék szociális képességeit vizsgálva a kutatók szintén nem találtak különbséget, illetve, amit igen, az kamaszkorra elmúlik: azaz, ha bizonyos készségeket esetleg később szereznek is meg a testvér nélküli gyerekek, még jóval a felnőtt koruk előtt bepótolják ezeket.

A vizsgálatok során azt találták, hogy az egyke gyerekek valamivel motiváltabbak az iskolai teljesítményükkel kapcsolatban, és általánosságban véve az önbizalmuk is nagyobb lehet.

Amikor a tudósok azt vizsgálták, hogy az egyke gyerekek mennyire együttműködőek, rugalmasak, népszerűek, elégedettek, fegyelmezettek, szorongók, érzelmileg stabilak, extrovertáltak, autonómok és érettek, azt találták, hogy valójában nincs különbség közöttük és más gyerekek között.

Valójában az egyke gyerekek nagyon hasonló eredményeket értek el az elsőszülöttekkel, és azokhoz a gyerekekkel, akiknek egy testvére van. Ami pedig ennél is fontosabb, a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy az egykék éppen olyan sokfélék lehetnek, mint bárki más, szocializációnk során pedig rengeteg dolog formál bennünket, nem csak az, hogy hány testvérünk van, vagy hogy van-e egyáltalán.

Magyarországon rossz a megítélése

Magyarországon először Hölbling Miksa, Baranya vármegye főorvosa 1845-ben megjelent könyvében beszélt az „egykézés” jelenségéről, majd több író, történész, elbeszélő, de még orvos is negatívan nyilatkozott azokról a családokról, akik egyetlen gyereket vállalnak, illetve azokról a gyerekekről, akik egykeként nőnek fel.

Kép: AllaSerebrina/depositphotos.com

Mindezeket a feltevéseket a tudományos vizsgálatok mára megcáfolták, ugyanakkor vitathatatlan, hogy gazdasági és demográfiai szempontból hosszú távon lehetnek káros hatásai annak, ha sokan vállalnak csak egy gyereket, például az, hogy elöregszik a népesség.

A KSH adatai szerint Magyarországon 1 millió 716 ezer családban, a családok közel kétharmadában élt gyermek 2016-ban. A száz családra jutó gyermekek száma a teljes népességen belül 101 volt, a gyermekes családok között 162, vagyis ma is sokan vállalnak csupán egyetlen gyermeket. Ennek oka azonban korántsem a történelmi dokumentumokban felvázolt lustaságban, a vagyon megosztásától való félelemben vagy önzésben keresendő.

Sokan egyszerűen anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy több gyermeket vállaljanak, másoknak a lakhatási körülményei nem testik ezt lehetővé, és olyanok is vannak, akik ugyan szeretnének másik gyermeket, ám azt egészségügyi probléma miatt nem tudják vállalni. Ezzel együtt természetesen vannak olyan családok is, akik egészen egyszerűen egyetlen gyermekkel érzik teljesnek magukat, és úgy döntenek, ha tehetnék, se vállalnak több utódot. A Texasi Egyetem szerint nekik sem kell attól tartaniuk, hogy gyermekeik rosszabb eséllyel indulnának az életben.