A 6 legértelmetlenebb szülői intelem, amit mindenki túl jól ismer

Írta: ,

Biztosan neked is örökre az agyadba vésődött pár olyan jellegzetes mondat a gyerekkorodból, melyeket szüleidtől hallottál. Anno persze cseppet sem örültél egyiknek sem, a szülői autoritásban bízva mégis elfogadtad őket, és engedelmeskedtél nekik. Persze már akkor sem volt bennük túl sok logika, nemhogy mai fejjel átgondolva...

„Addig nem állsz fel az asztaltól, amíg ezt meg nem eszed!”

1/6 „Addig nem állsz fel az asztaltól, amíg ezt meg nem eszed!”

A kisgyerekek örök rémálma, amikor az ebédlőasztalon valami hiperegészséges ételt találnak, ami persze cseppet sem nevezhető ínycsiklandónak.

Gondolok itt olyan dolgokra, mint a zöldségleves, a spenót, a tökfőzelék, vagy éppen a párolt brokkoli...

Egyik sem az az íz, amelyről napközben, játék közben ábrándoztunk,  igaz?

Éppen ezért, amikor meghallottuk a fenti mondatot, kissé megcsapott a túlvilág hideg fuvallata. Ha az étel már nem esik jól és tele vagyunk, minek többet enni? Az erőltetés nem jó dolog!

„Inkább nagyobb méretet vegyünk, majd úgyis belenősz!” Kép forrása: flickr, Jason Dunnivant

2/6 „Inkább nagyobb méretet vegyünk, majd úgyis belenősz!”

A fenti mondat és credo annak a szomorú jelenségnek az okozója, amit mi buggyos nadrág-, vagy zsákkabát szindrómának nevezünk.

Az a helyzet, hogy lehet, hogy az XL-es méretbe sosem szeretnénk belenőni!

A gyerekek roppant gyorsan kinövik a cuccaikat, azonban ők is szeretnek csinosak lenni, ami igencsak nehéz egy két mérettel nagyobb nadrágban!

Szülők, kegyelem!

„Most levágjuk a hajadat, hogy megerősödjön, és később hosszabbra nőjön!”

3/6 „Most levágjuk a hajadat, hogy megerősödjön, és később hosszabbra nőjön!”

Ez a legfájdalmasabb tévedés egy szülő részéről, mellyel gyerekét büntetheti.

A hajvágással csupán a hajvégeket lehet megerősíteni, az elvékonyodott részektől így lehet megszabadulni, azonban semmiképp nem garancia arra, hogy ettől lesz később dús hajkoronánk.

Rengeteg kislányt láttam e tévhit miatt rövid hajjal flangálni... vagy ovis fotón pózolni!

Pedig a hercegnő hajhoz nem a Photoshop kellene, hogy legyen a legrövidebb út!

„Ez a kisgyerek ugyanannyi idős, mint te, tehát barátok lesztek!”

4/6 „Ez a kisgyerek ugyanannyi idős, mint te, tehát barátok lesztek!”

Kényelmes, de egyben naiv dolog azt hinnie egy szülőnek, hogy a gyermeki barátság alapja az, hogy mind a ketten ugyanannyi évesek vagytok.

„Itt a kollégám gyereke, ő is 9 éves, biztosan jól ellesztek!” – De miért is?

Ahogy felnőtteket sem állítunk egymás mellé ilyen feltételezéssel, úgy a gyerekek részéről is igencsak leegyszerűsítőnek számít ez a feltételezés. 

Még jobb, amit egyszer hallottam: „mind a ketten szeretik a számítógépet” – ez egy igaz barátság alapja!

„Az étellel ne gyere be a szobába, mert leeszel valamit!”

5/6 „Az étellel ne gyere be a szobába, mert leeszel valamit!”

A legrosszabb, amikor az embert olyan bűnökért ostorozzák, amiket még el sem követett.

Hiszen – legyünk őszinték – igazából bárhol leeheted magadat: az utcán, a konyhában, az ebédlőben, a szobában... és ilyenkor mindig mindent fel lehet takarítani.

Ráadásul, ha tányér is van nálunk, még kisebb a veszélyfaktor! Hadd lehessen ebéd közben tévézni!

„Ott van, ahol hagytad!”

6/6 „Ott van, ahol hagytad!”

A legevidensebb válasz az elvesztett tárgyak holléte felől érdeklődő kérdésre.

Csakhogy a szomorú tény az, hogy ha tudnánk, hol van az az „ott”, akkor a kérdést eleve fel sem tettük volna.

Ettől a mondattól pedig még inkább elveszett léleknek érezzük magunkat, és rájövünk arra, hogy az áhított tárgy talán soha az életben nem lesz meg többé.