5 tipp a babák megértéséhez

Írta: ,

A babák a maguk egyedi módján már születésük pillanatától beszélnek hozzánk. Van, aki azt mondja, hogy már magzatkorukban is küldenek üzeneteket. Mozdulatokkal, mosolyokkal, fintorokkal, gügyögéssel, kiáltásokkal fejezik ki magukat. Megértjük, mit is akarnak valójában, ha értelmezzük titkos nyelvüket. Ehhez kínál útmutatásokat Sally és Edwin Kiester: A babák titkos nyelve ‒ Kicsiny testek testbeszéde (Ventus Libro Kiadó, 2010.) című könyve, mely alapot szolgáltatott cikkünk megírásához.

Az Apgar-teszt

1/5 Az Apgar-teszt

Születésük után egy, majd öt perccel a babáknál elvégzik az Apgar-tesztet, hogy képet kapjanak az állapotukról.

Öt kategóriában nullától kettőig adják a pontokat: szívverés, légzés, izomtónus, reflexek és bőrszín. A maximális pontszám tíz, de ezt kevesen érik el, a babák többsége nyolcast vagy kilencest kap. 

A nagyon alacsony értéknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges, főleg ha a második vizsgálat is megerősíti.

Az ötperces vizsgálatnál a négy és hét pont közti eredmény még nem ok a beavatkozásra, de figyelmezteti az orvosokat és a nővéreket, hogy kiemelten foglalkozzanak a babával a következő napokban és hetekben.

A mosoly

2/5 A mosoly

Az anya a gyermek fülé hajol, és mosolyog. A mosoly értéke lemérhető azon, ahogyan a baba reagál anyja arcára.

Az anya mosolygását látva a baba is elmosolyodik.

Ha viszont az anya arca áthatolhatatlan és érzelemmentes, netán a szomorúság jelei tükröződnek rajta, a gyermek arca is boldogtalanságot fog mutatni.

Ökleit összeszorítja, a kiságyat vagy az etetőszéket ütögeti velük, elfordítja a fejét, hadonászik a kezeivel.

Ha ezután ölbe veszik, és azt látja, hogy az anyja tulajdonképpen boldog, a ráncok elsimulnak az arcán, megnyugszik, és ő is mosolyogni fog.

A babák már néhány naposan, de legkésőbb egyhónapos korukban elkezdenek mosolyogni

A karok üzenete

3/5 A karok üzenete

A baba teste fentről lefelé, a fejétől a lábujjai irányában fejlődik. Előbb karjait, utána kezét, majd lábujjait kezdi használni.

A karok gyakran erőteljesebb üzenetet hordoznak olyankor, amikor nem mozognak. Amikor a gyerek ijedtséget vagy félelmet érez, karjait összehúzza maga előtt.

Máskor karjait nyugodtan maga mellett tartja, amikor valami elbűvöli, például a szoba mennyezetén táncoló napfény. 

Hamarosan megtanulja, hogy a „pá-pá” és az integetés érkezéskor és búcsúzáskor is használható, vagyis azt, hogy a szavak többjelentésűek lehetnek.

Kommunikáció

4/5 Kommunikáció

Az emberi nyelv eredetét kutató tudósok szerint a kőkorszaki babák első kiejtett szava a „papa” volt.

Ma is a „papa”, a „baba” és a „dada” az első közös kifejezés minden kultúrában.

Az esetek 70 százalékában utal a „papa” szó az apára vagy valamelyik férfirokonra. 

A kultúrák többségében megfigyelhető a rámutatás mint kommunikációs forma. De nem mindig a mutatóujjat használják.

A Fülöp-szigeteken az állukkal mutatnak, meghosszabbítva a nyakukat. Ausztrália belső területein a gyerekek a középső ujjukkal mutatnak.

Olaszországban a mutatásnak sokféle formája van, például a mutatóujjal és az egész kézzel való mutatás is megfigyelhető.

Sok kultúrában az emberek az ajkukkal mutatnak. Ezeket a közlésmódokat gyerekek már egészen kicsi korukban elsajátítják. 

Erős ingerek

5/5 Erős ingerek

Amikor egy baba a nagylábujját kinyújtja, akkor fáj valamije. Erős a fájdalom, ha az egész lábfej merev és a padló felé mutat. A kényelmetlenséget már az enyhén begörbített lábujjak is jelzik. 

A babák sajátos módon adják tudtunkra, hogy „most már elég, hagyjuk abba”, elfáradtak, mert túlingereltük őket. Nekik is szükségük van csendes pihenésre, akár ébren, akár alvás formájában.

Ennek legfontosabb jele a nyafogás, az unott arc, a félig leeresztett szemhéjak, a ráncos orr, a szem behunyása, a fej elfordítása, a csapkodás, a sírás, a totális roham az ellenkezés miatt.