A napi rutin megváltoztatása vagy a környezet megváltoztatása megadhatja azt a lendületet, ami a viselkedésedet is megváltoztatja. A gondolkodásmód megváltoztatása pedig megnyithatja az ajtót a pozitív érzelmeknek.
Cselekedj a reménytelenség ellen!
Hitünk és hangulatunk gyakran önmegvalósító jóslatokká válnak. Ha reménytelennek érzem magam, elszigetelődöm, passzív maradok és kérődzök a problémáimon. Ha az ellenkezőjét teszed annak, amit érzel, az segíthet megtörni ezt a kört.
Ha nem éreznéd magad reménytelennek, mit tennél most éppen? Talán tornáznál, megismernél egy új barátot, elvállalnál egy új feladatot, terveket készítenél valakivel, sétálni mennél. A reményteljesebb jövő felé tett első lépés gyakran csak annyiból áll, hogy „úgy teszel, mintha”.
Tudatosítsd, hogy nincs konkrét személy vagy dolog, ami elengedhetetlen a boldogságodhoz
Néha azért érezzük reménytelennek magunkat, mert alagút látást kapunk. Egy személyre, egy tapasztalatra, egy célra összpontosítunk, amelyet alapvetőnek tartunk. Például egy szakításon mész keresztül, és úgy gondolod, hogy ez a személy elengedhetetlen volt a boldogságodhoz – annak ellenére, hogy az előtt is éreztél boldogságot, hogy találkoztál vele.
Vagy azt gondolod, hogy mivel elvesztetted a munkád, reménytelen a helyzeted, pedig ez a munka nem lehet elengedhetetlen a boldogsághoz, hiszen rajtad másoknak nem ez volt a munkája, és mégis boldogok voltak. Ez a túlzott összpontosítás és rugalmatlanság fokozhatja a depressziót. Sorolj fel minden okot, amiért ez az egy cél nem elengedhetetlen, majd térj át más célokra, amelyek elérhetőek.