Nincs egységes konszenzus a személyiség értékelésének és meghatározásának módjáról, bár számos megközelítés létezik.
Egyes tulajdonságok és tulajdonságcsoportok azonban problematikusabbak, ami nehézségeket okoz az önszabályozás, a kapcsolati kérdések, a szerhasználati rendellenességek és a mentális betegségek terén. Mások nagyobb személyes és szakmai sikerhez kapcsolódnak.
A lelkiismeretesség, a kedveltség és az alacsonyabb neurotizmus jobb átlagfunkcióval jár, bár vannak hátrányai is, például a túlzott elfogadásra való hajlam határozatlanná tehet. A nyitottság és az extraverzió a nagyobb élettapasztalattal rendelkezőkre jellemző – magyarázza a pszichológia tapasztalatait Grant H. Brenner a psychologytoday.com-nak. Olvass még a témában
„Nem akartam tudni”- Mi volt életed legdurvább ráébredése?
Rita, a magyar biológus mérnök paradicsomi helyre költözött: az Azori-szigeteken magyaroknak is segít idegenvezetőként
A futárok Uberje meghódította Budapestet – A csomagszállítás jövőjével keresnek pénzt a fiatalok
A húsvét sokkal többről szól, mint a csokikról – Nekem így vált igazán különlegessé
Fontos tisztázni, hogy a személyiség nem azonos a személyiségzavarral. Utóbbi mély, egész életen át tartó károsodással jár együtt több területen (pl. személyes, szakmai, párkapcsolati), továbbá elmondhatatlan szenvedéssel és megnövekedett morbiditással, amely a lakosság 6-10% -át érinti. A személyiségzavar diagnózisa nem könnyedén történik, inkább átgondolt és alapos értékelést igényel.
Mindezt tehát figyelembe kell venni, amikor egy új tanulmány eredményeit vizsgáljuk, amely arra a következtetésre jutott, hogy a patológiás személyiségjegyek az alábbi hét nagy csoportba sorolhatóak:
- Kényszeresség
- Elszakadás
- Negatív hatás
- Pszichotizmus
- Dezinhibíció
- Ellenkezés
- Engedelmesség
Ezek a tényezők különböző kombinációkban alkotják a különböző személyiségzavarokat.
Miért fontos a patológiás személyiségjegyek ismerete?
Míg a személyiség patológiájának ilyen megközelítése statisztikai szempontból nem sok különbséget jelent a hagyományos módszerhez képest, a kutatók szerint hasznos lehet, amennyiben képes megkülönböztetni a probléma lapajául szolgáló építőelemeket. A személyiség megértése segít abban, hogy megértsük mások viselkedését, ahogyan a saját magunkét is.
Az egyén szintjén is hasznos lehet ugyanis, hogy tudatosítsuk a különböző problémák forrásait. Így tudjuk azt is, hogy min kell esetleg dolgoznunk. A hagyományos diagnózis sokak számára segítséget jelent az állapotuk elfogadásában, illetve a megfelelő kezelés megtalálásában. Ugyanakkor vannak, akik felhívják rá a figyelmet, hogy a mentális problémákhoz kapcsolódó bélyegek és előítéletek miatt ez a címkézés akár hátrányos is lehet. Egy pontosabb, a személyiségjegyekre vonatkozó leírás segíthet a nehezebben körüljárható vagy fájdalmasabb kérdések megvitatásában mind a páciensnek, mind kezelőorvosának.
