A hagyományos diagnózisok mellett a szakértők szerint segíthet, ha meghatározzák, mik azok a tulajdonságok, amelyek a személyiségzavarokat felépítik.
Nincs egységes konszenzus a személyiség értékelésének és meghatározásának módjáról, bár számos megközelítés létezik.
Egyes tulajdonságok és tulajdonságcsoportok azonban problematikusabbak, ami nehézségeket okoz az önszabályozás, a kapcsolati kérdések, a szerhasználati rendellenességek és a mentális betegségek terén. Mások nagyobb személyes és szakmai sikerhez kapcsolódnak.
A lelkiismeretesség, a kedveltség és az alacsonyabb neurotizmus jobb átlagfunkcióval jár, bár vannak hátrányai is, például a túlzott elfogadásra való hajlam határozatlanná tehet. A nyitottság és az extraverzió a nagyobb élettapasztalattal rendelkezőkre jellemző – magyarázza a pszichológia tapasztalatait Grant H. Brenner a psychologytoday.com-nak.
Fontos tisztázni, hogy a személyiség nem azonos a személyiségzavarral. Utóbbi mély, egész életen át tartó károsodással jár együtt több területen (pl. személyes, szakmai, párkapcsolati), továbbá elmondhatatlan szenvedéssel és megnövekedett morbiditással, amely a lakosság 6-10% -át érinti. A személyiségzavar diagnózisa nem könnyedén történik, inkább átgondolt és alapos értékelést igényel.
Mindezt tehát figyelembe kell venni, amikor egy új tanulmány eredményeit vizsgáljuk, amely arra a következtetésre jutott, hogy a patológiás személyiségjegyek az alábbi hét nagy csoportba sorolhatóak:
- Kényszeresség
- Elszakadás
- Negatív hatás
- Pszichotizmus
- Dezinhibíció
- Ellenkezés
- Engedelmesség
Ezek a tényezők különböző kombinációkban alkotják a különböző személyiségzavarokat.
Miért fontos a patológiás személyiségjegyek ismerete?
Míg a személyiség patológiájának ilyen megközelítése statisztikai szempontból nem sok különbséget jelent a hagyományos módszerhez képest, a kutatók szerint hasznos lehet, amennyiben képes megkülönböztetni a probléma lapajául szolgáló építőelemeket. A személyiség megértése segít abban, hogy megértsük mások viselkedését, ahogyan a saját magunkét is.
Az egyén szintjén is hasznos lehet ugyanis, hogy tudatosítsuk a különböző problémák forrásait. Így tudjuk azt is, hogy min kell esetleg dolgoznunk. A hagyományos diagnózis sokak számára segítséget jelent az állapotuk elfogadásában, illetve a megfelelő kezelés megtalálásában. Ugyanakkor vannak, akik felhívják rá a figyelmet, hogy a mentális problémákhoz kapcsolódó bélyegek és előítéletek miatt ez a címkézés akár hátrányos is lehet. Egy pontosabb, a személyiségjegyekre vonatkozó leírás segíthet a nehezebben körüljárható vagy fájdalmasabb kérdések megvitatásában mind a páciensnek, mind kezelőorvosának.
Mi a helyzet a klinikai ellátással?
A klinikai ellátás szempontjából az alapvető személyiség-mozgatórugók változásainak mérése és nyomon követése segíthet azonosítani a potenciális célokat és eredményeket, valamint a haladást is.
A szakértők azt remélik, hogy ha a páciensek nem csak egy diagnózist kapnak, de azt is megértik, hogy mindez hogyan hat a személyiségükre, illetve a személyiségük miként alakítja a diagnózist, akkor ezzel személyesebbé és a beteg számára is kézzelfoghatóbbá teszik a problémát, aminek így a kezelése is egyszerűbbé válik. Elengedhetetlenül fontos ugyanis a gyógyuláshoz, hogy a beteg maga is aktív résztvevője legyen a terápiának. A személyiségjegyek meghatározása segítheti továbbá a motivációt, az önismeretet és így a mélyebb változást is.