A párom inkább a Grincs elveit vallja, és ki nem állhatja a karácsonyi időszakot.
Számomra mindig is a karácsony volt az év legszebb időszaka! Szeptembertől kezdve arra készültem, hogy mit vegyek ajándékba, nézegettem a dekorokat, és november végén már felállítottam a karácsonyfát a szobámban. A családom is hasonló mentalitással rendelkezik, ezért nekem mindig az volt magától értetődő, hogy az emberek imádják a karácsonyt. Aztán megismertem a páromat, aki, mint kiderült, utálja az év utolsó heteit, nem szereti az ünnepi dekorációt, és utoljára valamikor gyerekkorában kapott (és egyben adott) ajándékot, aztán nem kért belőle többet.
Hogy mi volt ennek az oka? Márk teljesen más családból érkezett, a szülei fiatal korában elváltak. Az ünnepi időszak neki lényegében arról szólt, hogy idén vajon kit választ, és ki marad hoppon a szülei közül. Számára ez az egész varázsát vesztette, és beérte annyival, hogy az anyukájával együtt vacsiztak. Utána hol a haverjaival ment el valahová, hol pedig inkább bevállalta az esti műszakot a munkahelyén, hogy legalább azok a kollégái otthon lehessenek, akiknek fontos a karácsony. Olvass még a témában
A sok fotózkodástól a pasik falra másznak – és még ezek a dolgok is idegesítik őket
Az orgazmustól is fájhat a fejed. 6 hétköznapi dolog, ami fejfájást okozhat
„A férfiak 50 körül másképp teljesítenek, mint 18 évesen” – A legjobb szexszel kapcsolatos tanácsok
„Hetente csak pár órára volt az enyém, de nem bántam meg.” – Nők, akik pozitívan élték meg a szeretőstátuszt
Nem ünnepli a karácsonyt?!
Amikor öt éve elkezdtünk randizni, épp február volt, szóval a karácsonyi téma fel sem jött egészen őszig, mígnem megemlítettem neki, hogy kitaláltam számára a tökéletes karácsonyi ajándékot. Erre ő csak annyit mondott, hogy nem ünnepli, szóval inkább tegyem félre a szülinapjára. Nagyon csalódott lettem, mert azt gondoltam, a kedvemért majd egy kicsit megszállja az ünnepi hangulat. Hiába teltek a napok, hetek, nem tűnt úgy, hogy ez változni fog. Az első karácsonyunkat ezért külön töltöttük: én otthon a szüleimmel és unokatesóimmal, ő a munkahelyén.
A következő évre elterveztem, hogy megszerettetem vele a karácsonyt, legalább egy kicsit. Novemberben kiraktam egy világító csillagot az ablakba, és minden este bekapcsoltam, hátha hangulatosabbnak találja így a szobát. Nem különösebben érdekelte. Aztán kitettem decemberben a mini karácsonyfámat, amire annyit mondott, hogy „tudod, egyébként a műfenyő környezetszennyezőbb, mint az élő…”, és ezzel a hangolódást letudta. A második karácsonyt is külön töltöttük. Végül ezt követően jutottam el oda, hogy leültettem Márkot, és elmondtam neki, számomra mennyire fontos ez az ünnep. Hozzátettem, hogy értem, hogy ő nem szereti, de ennyi idő után muszáj lesz találnunk egy arany középutat.
