Az emberek szeretik a misztikumot, így az összeesküvés elméletek mindig is jó opciót nyújtottak ahhoz, hogy valahogyan megmagyarázzák maguknak a megmagyarázhatatlant. Egyesek a legvadabb elképzeléseket is képesek elhinni, még ha a józan ész ellent is mond a tényeknek.
Ösztönösen belénk van kódolva, hogy érteni, magyarázni akarjuk a dolgok miértjét. Az emberi kíváncsiság olykor hasznos, hiszen számos találmány, kutatás táptalaja volt, hogy megoldást, magyarázatot akartunk találni a körülöttünk lévő történésekre.
Az összeesküvés-elméletek is azért születnek meg, mert a világ furcsa eseményeire, tragikumaira érthető magyarázattal akarunk szolgálni. Ha már végképp nem tudjuk kitalálni egyes dolgok, történések kiváltó okait, akkor rejtélyes elképzelésekkel töltjük ki a hiányzó réseket.
A régi babonák, hiedelmek működhettek hasonlóan. Ha nem tudom a magyarázatát valaminek, minden ismeretemet latba vetve kitalálok valami elfogadhatót, így csökken bennem a feszültség, amelyet a bizonytalantól, ismeretlentől való félelem okoz. Akkor is, ha az elképzelésem enyhén szólva is földtől elrugaszkodott.
Az összeesküvés-elméletek válságban, bizonytalan időkben terjednek leginkább.
Jó példa erre az elmúlt másfél év járványterhes időszaka, amikor a COVID-19 felbukkanásával, majd a védőoltás szerepével kapcsolatban merültek fel érdekes elképzelések. Bizonytalanságban éltünk, szorongtunk a bezártságtól, az ismeretlentől, illetve teret nyertek az előítéletek is, amelyek szintén szerepet játszanak az összeesküvés-elmélet gyártásban.
Időnként nehéz elfogadni a világ történéseit, furcsaságait, olykor igazságtalanságait. Amilyen nehezen dolgozzuk fel, hogy egy denevértől származó vírus világjárványt okozott, ugyanilyen problémás feldolgozni 9/11-et, a terrorizmus kegyetlenségét, a klímaváltozást vagy akár az emberek közti egyenlőtlenségeket.
Sokszor a valóság nem elég ahhoz, hogy megnyugtasson bennünket, a szorongásunk mértékéhez illő sokkal nagyívűbb magyarázatot várunk el. A nehezen elfogadhatóra és érthetőre néha elfogadhatóbbnak tűnik a konteó. Valójában hamis biztonságérzetet ad. Olyan érzést kelt az emberben, hogy sikeresen átlátja a bonyolult háttéresemények összefüggéseit és megtalálja az egyedüli igazságot.