Az emberek szeretik a misztikumot, így az összeesküvés elméletek mindig is jó opciót nyújtottak ahhoz, hogy valahogyan megmagyarázzák maguknak a megmagyarázhatatlant. Egyesek a legvadabb elképzeléseket is képesek elhinni, még ha a józan ész ellent is mond a tényeknek.
A konteókat rendszerint a gyanakvás szüli
Nem fogadjuk el a valós magyarázatot, mert ahogy már említettük, annak feldolgozása megterhelő. Ezért felvetődik a kérdés, vajon kinek az érdekét szolgálja az adott esemény vagy történés. Hamarosan beazonosítjuk az összeesküvőket, majd bizonyítékokat keresünk és persze találunk, hogy igazoljuk az elképzelést.
Innentől az összeesküvés-elmélet már önálló életet él, gyorsan terjed és nehéz megállítani. Minden cáfolat csak tovább erősíti, hiszen az elmélet hívei szemében ezek is a „háttérhatalom”trükkjei, így bárki, aki ellentmond, máris az összeesküvés részévé válik.
Léteznek valódi összeesküvések, de azokat meg kell tudnunk különböztetni az ál-magyarázatoktól és nem rögtön elhinni mindent, ami nagy erővel terjed. Például 2006-ban a washingtoni kerületi bíróság dohánycégeket ítélt el összeesküvés vádjával, mert haszon reményében évtizedeken keresztül eltitkoltak tényeket, amelyek a dohányzás káros hatásait bizonyították.
Összességében mielőtt készpénznek vennénk egyes konteókat, érdemes elgondolkodnunk a forrás hitelességén, a szakértő személyek megbízhatóságán, illetve azon, hogy válaszokat kapunk-e az elmélettől, vagy csak felvetett kérdések sorát. Ha egyetlen igazságként tálalják elénk a magyarázatot, ha mindig mindennel összefügg és bizonyos emberek vagy csoportok tehetnek az egész történésről, akkor talán szabad egy kicsit gyanakodni.