Mit csinál, aki „gyüszmékül”? 100 szó a Nyugat-Dunántúlról, amit nem ismersz

Mit csinál, aki „gyüszmékül”? 100 szó a Nyugat-Dunántúlról, amit nem ismersz

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Mit csinál, aki „gyüszmékül”? 100 szó a Nyugat-Dunántúlról, amit nem ismersz

Jól emlékszem arra is, hogy amikor évekkel ezelőtt rokonlátogatóba mentünk, különösen falvakban sokszor hallottam, hogy például itt van a Teri „nyénnye” és a Pista „báttya”, errefelé ugyanis így is emlegetik, ha a nagybácsiról vagy a nagynéniről van szó. 

Arra pedig, hogy az eltérő nyelvjárások mennyire meg tudják téveszteni és összezavarhatják az embert, akkor jöttem rá, amikor egy Komárom-Esztergom megyei barátnőm nem értette, mégis mire gondolok, mikor azt mondom, hogy elszabom a papírt. Náluk és sok más helyen ez úgy természetes, hogy eltépik, na és például ha ő hegyezőt akar venni az írószerboltban a ceruzához, akkor ő így fogja keresni, én pedig faragóként.

Minden nyelvjárásnak vannak tehát olyan sajátos pontjai, amelyek megnehezíthetik a mások számára való megértést, de legalább ilyen szép is tud lenni az, ha szembesülünk vele, hogy sok különböző szavon sokan ugyanazt értjük. Még akkor is, ha ennek a felismerése olykor bizony nem is kevés időbe telik.

Most pedig tedd próbára a tudásod: vajon az alábbi 100 Nyugat-dunántúli szóból hánynak ismered a jelentését?

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»

2 hozzászólás

  • Tea
    2021.09.05., 10:33

    A sor a teljesség igénye nélkül készült, de még egy kiegészítésül: a “t, tt” hangok helyett “ d” hangot ejtenek, pl.ott volt, helyett “odd vót”🙂

    Válasz
    • MZ
      2021.09.06., 07:10

      Én “zöngésittés”-nek neveztem el a jelenséget 🙂

      Válasz

Írj egy hozzászólást