Manapság az egészségtudatos életmód azt jelenti, hogy óvjuk magunkat mindentől, ami mesterséges, génkezelt. Ezzel teljesen szembemegy a szintetikus hús fogalma, nemhogy a fogyasztása. Pedig úgy tűnik, a közeljövőben az lesz igazán tudatos fogyasztó, aki ezt az alapanyagot választja.
Honnan az ötlet?
Sokan nem tudják, de a vegetáriánus és vegán életmódot nem csak az állatok iránti tisztelet motiválja. Általában azok voksolnak a hús és/vagy állati eredetű élelmiszerek ellen, akik a környezetükért is felelősséget vállalnak.
Az egyik legnagyobb környezetkárosító hatása ugyanis az állattartásnak van, az összes metánkibocsátásunk 40%-a innen ered.
Ugyancsak ez az iparág felelős a legnagyobb vízpazarlásért, az összes édesvízfogyasztásunk több mint fele, 70%-a megy el az állatok gondozása, táplálása és feldolgozása során. Mindez borzasztóan megterheli a bolygónkat, néhány éven belül pedig fenntarthatatlan következményekhez vezet.
Nem csoda, hogy a háttérben már folynak a munkálatok, és a szintetikus hús már messze nem csak egy laboratóriumi terv: valójában a kiváltságosok már kóstolhatták is ezeket a készítményeket.
Egészségesebb, mint az eredeti?
A legtöbb ember zsigerből rávágja, hogy ő aztán nem eszik „műhúst”, de jobban megvizsgálva ezt az alapanyagot, a szintetikus hús egyelőre egészségesebbnek tűnik, mint hagyományos társa.
Ugyan az unióban már néhány éve tilos növekedési hormonokat adni az állatoknak, az antibiotikum a tartási körülmények mellett sajnos elengedhetetlen.
Amerikában az összes kiadott antibiotikum 70%-a az állatiparban végzi, és ez mindent elmond arról, milyen körülmények uralkodnak a nagyüzemi állattartásban.
A szintetikus hús mellett szól az is, hogy gyakorlatilag kizárhatóak vele a különféle fertőző betegségek (pl. sertéspestis, madárinfluenza), miközben ezek a problémák a „valóságban” komplett telepnyi állatok kiirtásáért felelősek.
Sajnos az ellenőrzések és intézkedések ellenére nem egyszer kerül forgalomba fertőzött hús, vagy tojás. Ez kivédhető a laboratóriumi, mesterséges húsok esetében.
De mi is az a szintetikus hús?
Mark Post 2013-ban elkészítette az első műhamburgert, bár több előde próbálkozott a szintetikus hús előállításával, végül ő vitte sikerre a projektet.
A holland származású kutató különböző fajtájú marháktól vett őssejteket, majd egy – nyilvánvalóan – titkolt módszerrel több ezer izomrostot sikerült tenyésztenie.
Az így kapott alapanyagot céklával színezték és fűszerekkel ízesítették, majd kóstolásra tálalták. Milliárdosok (pl. Bill Gates) szálltak be egy hasonló laboratórium indulásába.
Így az amerikaiak sem késlekedtek, készítettek marhahúsgolyót, majd csirke- és kacsahúst is előállítottak. A kóstolóknak állítólag mindegyik szintetikus hús ízlett, a marhahúsgolyóról pedig úgy vélekedtek, az megszólalásig hasonlít az eredetihez.
Ha lehet hinni a legújabb közleményeknek, a kutatóknak olyan metódust sikerült kidolgozniuk, amikben a sejtek reprodukálják önmagukat, tehát nincs szükségük új őssejtekre a „hústenyésztéshez”.
Nem lesz túl drága?
Az előrejelzések alapján egyáltalán nem sőt, kifejezetten versenyképes lesz a szintetikus hús. Már odáig fejlődött a technika, hogy a „műhamburger” ára 9 euró, ami tulajdonképpen közel áll egy jobb minőségű, drágább, kézműves hamburgerhez.
A kutatók és elemzők szerint ez az összeg még sokat csökkenhet, és a 2020-as évekre becsülik, hogy valódi sikereket érnek el a piacon.
Ez tehát karnyújtásnyira van már a jelentől, úgy tűnik, az idáig idegennek és távolinak tűnő technika eredménye néhány éven belül a tányérunkra kerülhet.
Egyöntetű vélemény egyelőre nincs, a cégek is más-más célt jelöltek ki maguk számára. Vannak, akik a teljes állatipart szeretnék megszűntetni, mások csak a nagyipar ellen dolgoznak, a kistermelői munkákat támogatják.
Az mindenesetre biztos, hogy a szintetikus hús egy teljesen új táplálkozási hullámot fog elindítani, a siker, vagy a bukás csakis rajtunk, fogyasztókon múlik.
