Életmód / Lélek

Amikor negatív gondolati spirálba kerülsz – Így kellene megszabadulnod tőle!

Amikor negatív gondolati spirálba kerülsz – Így kellene megszabadulnod tőle!

Jegyzeteljünk

És ha már a gondolatoknál tartunk, nagyon fontos pont az is, hogy leírjunk a negatív gondolatokat egy papírra. Biztos vagyok benne, hogy meglepődnél, ha leírva látnád azt a sok negatív gondolatod, amivel bünteted magad nap mint nap. Viszont fontos szembesülnünk vele, mennyi mindennel bántjuk önmagunkat, hogy feketén-fehéren lássuk, ezen tényleg változtatnunk kell. 

Boglárka azt javasolja, ha beazonosításra és összeírásra kerültek a büntető gondolatok, keressünk bizonyítékokat, ellenbizonyítékokat is! Tehát a rossz dolgok mellé írjunk össze minden jót is. Majd keressünk rövid és hosszú távú stratégiákat a változáshoz. Ilyesmire gondolok, hogy reggelente a tükörre írjuk, hogy „Szép vagy!” De azt is megtervezhetjük, milyen lépések kellenek ahhoz, hogy megszeressük önmagunkat. Segíthet ebben egy önsegítő könyv, egy jó önismereti gyakorlat vagy egy szakember is.

Érdemes igen mélyre ásni

Gondolkoztunk már azon, hogy az a sok bántó mondat, amit leírtunk a lapra, honnan származik? Kitől hallhattuk ezeket gyerekként, hogy így belénk ivódott? Gondolkozzunk tágabb körben, hiszen a kora gyerekkori és kamaszkori rossz tapasztalatok, bántalmazások, csúfolódások, de a túlféltés vagy az elkényeztetések sem feltétlen csak a szülőktől erednek. Átélhetjük ezeket az osztálytársainktól, az edzőktől, tanároktól, testvéreinktől, nagyszülőktől, vagy akár más családtagoktól is. 

„Amennyiben ezekre az emberekre korábban felnéztünk, az ő szavaik, így a rossz mondataik is belénk éghettek, ezek észrevétlenül a személyiségünk részévé válhatnak, még akkor is, ha mindez negatív gondolatokat, rossz érzéseket eredményez”– kezd bele a pszichológus.

„Ezért amikor elkészültünk a bántó gondolataink térképével, fontos lehet mindezt összekötnünk gyerekkori élményekkel. Gondolkodjunk el azon, honnan ismerősek ezek a szavak? Kinek a hangját hallom, amikor bántom magam? Csak egy példa, hogy érthetőbb legyen. Tegyük fel, hogy egy anyuka a gyerekének gyakran mondogatta az alábbi mondatot. -Ha elhanyagolod magad, egy férfinak sem fogsz kelleni! Ez az élmény akár könnyen okozhat a gyereknél folyamatos maximalizmust, szorongást, önértékelési problémákat, vagy akár rossz párkapcsolati választásokat is. Pedig valószínű az édesanyának nem ez volt a célja vele, mégis mély nyomokat hagyhat egy-egy ilyen mondat.” 

Érdekes érzés felismerni, hogy az ártó gondolatok, cselekvések valójában nem is belőlünk indultak ki. Az adott személynek való megfelelés késztetett minket arra, hogy értéktelennek érezzük és bántsuk magunkat. Ez pedig biztos, hogy nincs jól így, tehát akár le is állhatunk vele.

MundusImages/istockphoto.com

Az önszeretet gyakorlása

Nem mindenkinek adatott meg a szép, boldog, támogató gyerekkor, de még azokat a gyerekeket is érhette támadás, akiknek otthon minden rendben volt. Viszont az, hogy felnőttként mit kezdünk ezzel, hogyan dolgozzuk fel a traumákat, hogyan építünk önbizalmat, mennyire leszünk boldogok, már csak és kizárólag rajtunk múlik.

„Gondoljuk végig, ha állna mögöttünk egy támogató, jó szülő, miket válaszolna a bennünk levő büntető mondatokra?” -kezd bele Boglárka a gyakorlatba. „Könnyebb talán, ha magunk elé képzeljük a gyermekkori énünket, aki kicsi, sérülékeny, érzékeny. Aki mivel még gyerek, a körülötte lévő felnőttektől függ.

Lássuk magunk előtt, hogy a bennünk élő gyermek szeretetre, odafigyelésre, törődésre vágyik.

Olvassuk fel a bántó gondolatokat és egyenként válaszoljunk rá a támogató, szerető szülő szemszögéből. Attól, hogy gyerekként ezt nem kaptuk meg, felnőttként még megadhatjuk önmagunknak. Gondolatban öleljük magunkhoz a gyermek énünket, mondjunk neki olyan pozitív jelzőket, mondatokat, gondolatokat, amiket talán sosem kapott meg és hagyjuk, hogy átjárja a már felnőtt énünket is ez az érzés.”

1 2

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást