A műanyagszennyezés modern életmódunk egyik meghatározó hagyatéka, de mára annyira elterjedt, hogy még a gyümölcsökbe és zöldségekbe is bekerül, ahogyan azok növekednek.
A mikroműanyagok a bolygó minden részébe beszivárogtak. Az antarktiszi tengeri jégben, a legmélyebb óceáni árkokban élő tengeri állatok zsigereiben és az ivóvízben találták őket eltemetve világszerte. Műanyag szennyezést találtak távoli, lakatlan szigetek strandjain, és ez a tengervíz mintákban is megjelenik szerte a bolygón. Egy tanulmány becslése szerint körülbelül 24,4 billió mikroműanyag-töredék található a világ óceánjainak felső részein.
De nem csak a vízben vannak jelen – a szárazföldi talajban is széles körben elterjedtek, és akár az elfogyasztott táplálékba is kerülhetnek. Akaratlanul is előfordulhat, hogy szinte minden falatnál apró műanyagdarabokat fogyasztunk.
Az „örök vegyi anyagok” mindenhol jelen vannak
2022-ben az Environmental Working Group, egy környezetvédelmi nonprofit szervezet elemzése megállapította, hogy a szennyvíziszap csaknem 20 millió hektárnyi (80 937 négyzetkilométer) amerikai termőföldet szennyezett be per- és polifluor-alkil anyagokkal (PFAS), amelyeket gyakran „örök vegyi anyagoknak” neveznek, és amelyek általában megtalálhatók a műanyag termékekben, és normál környezeti körülmények között nem bomlanak le.
A szennyvíziszap a települési szennyvíz tisztítása után visszamaradó melléktermék. Mivel költséges ártalmatlanítása és tápanyagban gazdag, az iszapot gyakran használják szerves trágyaként az Egyesült Államokban és Európában. Utóbbiban ez részben a körkörös hulladékgazdaságot hirdető uniós irányelveknek köszönhető. Becslések szerint Európában évente 8-10 millió tonna szennyvíziszap keletkezik, és ennek nagyjából 40%-a termőföldeken terül el.
Termőföldek, mint mikroműanyag tárolók
A Cardiffi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint ennek a gyakorlatnak köszönhetően az európai mezőgazdasági területek a mikroműanyagok legnagyobb globális tározói lehetnek. Ez azt jelenti, hogy évente 31-42 ezer tonna mikroműanyag, vagyis 86-710 billió mikroműanyag részecske szennyezi be az európai mezőgazdasági területeket.
A kutatók azt találták, hogy naponta akár 650 millió, 1–5 mm (0,04-0,2 hüvelyk) mikroműanyag részecske került az Egyesült Királyság déli walesi szennyvíztisztító telepére. Mindezek a részecskék a szennyvíziszapba kerültek, és a teljes tömeg nagyjából 1%-át tették ki.
Catherine Wilson, a tanulmány egyik társszerzője, a Cardiffi Egyetem Víz-környezeti Kutatóközpontjának igazgatóhelyettese szerint a mezőgazdasági területekre kerülő mikroműanyagok száma valószínűleg alábecsült. „A mikroműanyagok mindenhol vannak, és [gyakran] olyan aprók, hogy nem látjuk őket.”
A műanyag részecskék közvetlenül is szennyezhetik az élelmiszernövényeket. Egy 2020-as tanulmány mikroműanyagokat és nanoműanyagokat talált a szupermarketek által árusított gyümölcsökben és zöldségekben, valamint a helyi eladók által értékesített termékekben a szicíliai Cataniában, Olaszországban. Az alma volt a legszennyezettebb gyümölcs, és a sárgarépa volt a legmagasabb a mikroműanyag mennyiségben a mintavételezett zöldségek közül.
Willie Peijnenburg, a holland Leideni Egyetem környezeti toxikológiai és biodiverzitási professzorának kutatása szerint a termények elnyelik a nanoműanyag részecskéket – apró, 1-100 nm méretű, vagy az emberi vérsejtnél 1000-100-szor kisebb darabokat – a környezetből, amikor vizet szívnak fel a talajból.
Az elemzés kimutatta, hogy a legtöbb műanyag a növény gyökereiben halmozódott fel, és csak nagyon kis mennyiség jutott el a hajtásokig. „A levelek koncentrációja jóval 1% alatt van” – mondja Peijnenburg. A leveles zöldségeknél, mint például a saláta és a káposzta, a műanyag koncentrációja valószínűleg viszonylag alacsony lenne. A gyökérzöldségeknél, mint a sárgarépa, a retek és a fehérrépa, nagyobb a mikroműanyagok fogyasztásának kockázata – figyelmeztet.