A kutatók körülbelül 80 különböző E.coli törzset azonosítottak a vizsgálatok során, valamint nyomon követték populációjuk növekedését. Ezután különféle kombinációkban keverték össze a baktériumokat laboratóriumi növesztő lemezeken – mégpedig olyanokon, amiken eltérő mennyiségű és méretű lyukakat hoztak létre. Volt olyan lemez, amin 6 nagy lyuk volt, de olyan is, amin 1536 apró. Kiderült, hogy nem volt jelentősebb eltérés a két közeg között, tehát nem a lyukak számában kell keresni a megoldást.
A nagy lyukak olyan környezetet teremtettek, amikben a fajok szabadon keveredhettek egymással, míg a kicsik olyat, amiben a meglévő fajok szaporodni tudtak.
Ennek oka az, hogy egyes baktériumok elszeparáltan, néhány másik fajjal tudnak jól együttműködve szaporodni, míg mások akkor érzik jobban magukat, ha kis közösségé fejlődnek „önállóan”.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
