Véleménycikk: Schuszter Borka
Törődő embernek tartom magam, aki aggódik a szeretteiért. Nem hittem soha, és nem hiszem ma sem, hogy ez egy rossz tulajdonság. De idővel rá kellett jönnöm, hogy nem vállalhatom mindenki másért én a felelősséget, mert azzal ellentétben, amit gyerekkoromban tanultam, ezzel nem a békét és a nyugalmat tartom fent, hanem szépen lassan, de biztosan felőrlöm magamat.
Ez a felismerés persze korántsem olyan egyszerű, ha az ember ezt az egyetlen valóságot ismeri. Nekem is sok időbe telt, míg felfogtam, mit teszek magammal, de egy kijózanító pillanat sokat segített ebben.
Éppen a terapeutámnál ültem, és mosolyogva soroltam neki a heti teendőimet, amikbe, észre sem vettem, de beletettem nemcsak a gyerekem, de a párom heti feladatait is, mint dolgokat, amikről meg kell bizonyosodnom, hogy rendben lezajlanak. A pszichológusom végighallgatott, aztán azt mondta: Olvass még a témában
„Még a kórházi ágyban feküdtem, mikor megkérdezte, mikor jön a második gyerek” – Anyák mesélnek a legdurvább elvárásokról
A legjobb üzleti döntésem az volt, amikor nemet mondtam egy visszatérő vendégnek
„Sokkolt, amikor a lányom azt mondta, nem volt boldog gyerekkora” – szülőként akkor is meg kell hallgatnod, ha te másként emlékszel
Ezt hozza 2026. október 6. a numerológia szerint: erő és beteljesülés
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
