Az agyunk nem gép, és a minket ért behatások az agyunk teljesítményét is befolyásolják. Bizonyára tapasztaltad már, hogy például ebéd után kevésbé tudsz koncentrálni, mint mondjuk reggel. Ennél azonban jóval bonyolultabb az agyműködésünk, s épp csak néhány elemet ismerünk még ebből.
Érdekel, hogy milyen jelekre kell figyelned ahhoz, hogy tudd, hogyan változik az agyad teljesítőképessége? És ha valóban tudnád, hogy mikor jár az agyad a csúcsra, úgy terveznéd a napod, hogy ezt figyelembe veszed? Egyáltalán a főnökeid tudják, mi az a kajakóma?
Időzítsd reggelre a stresszt!
Ha nem vagy tipikusan pacsirta típus, azaz nem a koránkelés az erősséged, jobb ezt nem erőltetni. Noha a híres üzletemberek, vezetők azt ajánlják, hogy időben keljünk fel, hogy jobban teljesíthessünk, ha nehezen megy hajnalban kibújni az ágyból, inkább ne forszírozd a dolgot. Olvass még a témában
„Nem lettem erősebb, csak lelkileg sérült” – Hogyan változtatta meg a pszichédet a trauma?
„Az érzéseid nem tények” Mi volt az a mondat, amit a pszichológusod mondott és sokat segített?
„A kutyám lenyalta a könnyeimet” – Mi történt, ami miatt mégsem lettél öngyilkos?
Nagy Ő horoszkóp. Ebből tudod, hogy ő az igazi, csillagjegyed szerint
A reggeli órák attól még a nap rendkívül fontos részét jelentik. Egy japán dolgozókon végzett kutatás úgy találta, hogy reggel jobban bírjuk a stresszt. A felkelés után 2 órával, azaz munkakezdéskor kitöltött stressz-teszt következtében rendkívüli módon megnőtt a dolgozók kortizolszintje, felkelés után 10 órával, azaz a munka végeztével kitöltött teszt következtében pedig alig nőtt.
A kortizol a mellékvesekéregben termelődő szteroid, amely stressz hatására termelődik, alvás előtt pedig lecsökken, és arra hivatott, hogy szabályozza a vérnyomást, a cukorszintet stb., hogy a minket ért stressz esetén ne kerüljünk pánikba, és megmaradjon a lélekjelenlétünk.
Ezáltal vagyunk képesek cselekedni az adott helyzetben. A kortizol feladata az is, hogy a stresszes esemény után helyreállítsa az egyensúlyt.
A gyakori esti stressz az egészségünkre is rossz hatással van, elhízást és 2-es típusú cukorbetegséget okozhat, de a depresszió is gyakran ennek a következménye.
