Egyetemista koromban mindenki azzal riogatott, hogy rá fogok szokni a kávéra, és éjszakákon át tanulni fogok, nem lesz időm aludni. Végül is semmi nem lett rám igaz, mert egyszerűen másként működök: mai napig nem kávézom, és az egyetemi éveim alatt, a legdurvább vizsgaidőszakokban is 10 órát aludtam éjszaka, hogy nappal fogjon az agyam.
Az agyunk nem gép, és a minket ért behatások az agyunk teljesítményét is befolyásolják. Bizonyára tapasztaltad már, hogy például ebéd után kevésbé tudsz koncentrálni, mint mondjuk reggel. Ennél azonban jóval bonyolultabb az agyműködésünk, s épp csak néhány elemet ismerünk még ebből.
Érdekel, hogy milyen jelekre kell figyelned ahhoz, hogy tudd, hogyan változik az agyad teljesítőképessége? És ha valóban tudnád, hogy mikor jár az agyad a csúcsra, úgy terveznéd a napod, hogy ezt figyelembe veszed? Egyáltalán a főnökeid tudják, mi az a kajakóma?
Időzítsd reggelre a stresszt!
Ha nem vagy tipikusan pacsirta típus, azaz nem a koránkelés az erősséged, jobb ezt nem erőltetni. Noha a híres üzletemberek, vezetők azt ajánlják, hogy időben keljünk fel, hogy jobban teljesíthessünk, ha nehezen megy hajnalban kibújni az ágyból, inkább ne forszírozd a dolgot.
A reggeli órák attól még a nap rendkívül fontos részét jelentik. Egy japán dolgozókon végzett kutatás úgy találta, hogy reggel jobban bírjuk a stresszt. A felkelés után 2 órával, azaz munkakezdéskor kitöltött stressz-teszt következtében rendkívüli módon megnőtt a dolgozók kortizolszintje, felkelés után 10 órával, azaz a munka végeztével kitöltött teszt következtében pedig alig nőtt.
A kortizol a mellékvesekéregben termelődő szteroid, amely stressz hatására termelődik, alvás előtt pedig lecsökken, és arra hivatott, hogy szabályozza a vérnyomást, a cukorszintet stb., hogy a minket ért stressz esetén ne kerüljünk pánikba, és megmaradjon a lélekjelenlétünk.
Ezáltal vagyunk képesek cselekedni az adott helyzetben. A kortizol feladata az is, hogy a stresszes esemény után helyreállítsa az egyensúlyt.
A gyakori esti stressz az egészségünkre is rossz hatással van, elhízást és 2-es típusú cukorbetegséget okozhat, de a depresszió is gyakran ennek a következménye.
Találd meg a délutáni csúcsformádat!
A kortizolszint a reggeli órákban általában magasabb a szervezetünkben, hogy a napindítással képesek legyünk megküzdeni. Az, hogy pacsirta vagy bagoly típusú vagy, sok mindentől függ: kortól, nemtől, környezettől, társadalmi helyzettől stb. Felkelés után nem sokkal a testünk felkészít minket a várható napi stresszre, s ha ezzel tisztában vagy, jobb, ha kihasználod ezt a tudást.
A testhőmérsékletünk is kora reggel a legmagasabb, ami szintén a hatékonyságunkat jelzi. Az álmosságunk, a frusztráltságunk, a rövid távú memóriánk és a fizikai teljesítményünk is összefüggésben van a testhőmérsékletünkkel.
Ez persze nem jelenti azt, hogy közvetlenül befolyásolja is a teljesítményünket, viszont ismerve a napi hőmérsékletgörbénket képesek lehetünk megtervezni a hatékony periódusaink pontos idejét. Például sokkal nagyobb a balesetek kockázata olyankor, mikor rendkívül alacsony a testhőmérsékletünk, ezért ilyenkor jobb kerülni a vezetést.
Tiszteld az alvásciklusodat!
Amennyiben komolyabb feladat áll előtted, és szeretnéd ezt úgy időzíteni, hogy senki ne zavarhasson, vedd figyelembe az alvásciklusodat! A való életben, ha valami fontos dolgot kell elvégezned, amelyhez egyedül a te jó teljesítményedre van szükség, ha pacsirta vagy, válaszd a hajnali órákat, amikor még mindenki alszik, ha bagoly vagy, az éjszakai órákat, amikor már mindenki lefeküdt.
A stressz-szituációkat érdemes tehát a reggeli órákra időzíteni, mert aztán könnyebb folytatni a munkát, és koncentrálni a feladatokra. Légy türelmes magaddal attól függően, hogy pacsirta vagy bagoly típusú ember vagy. Továbbá azt sem árt tudni, hogy a napi feladatokra való felkészülés talán még felkelés előtt, az ágyban megy a legjobban.
Kép: lufilolo/depositphotos.com