Miért vár mindenki piros tojásra húsvétkor? Honnan ered a húsvét angol és német neve, és főleg mi köze a nyusziknak meg bárányoknak az egész ünnepi cécóhoz? Cikkünkből minden kiderül!
Húsvét, Easter, Oster
A húsvét magyar elnevezése az ünnepet megelőző 40 napos böjt lezárására utal, de az angol Easter és a német Oster név feltehetően egy germán istenség,
Ostara nevéből eredeztethető, aki az alvilág úrnője volt, a tavaszi napéjegyenlőség pedig az ő ünnepe.
A nagyböjttől húsvéthétfőig: érdekességek a húsvéti szokásokról
Mint sok más keresztény ünnep, a húsvét is át szokásokat, hagyományokat a pogány világból, így nem meglepő, hogy egy hasonló időszakban ünnepelt, keresztény esemény nevét egy, a korábbi korokból ismert ünnep nevével olvasztottak egybe.
Honnan jön a bárány?
A bárány a húsvét egyik legősibb jelképe, és több szempont is magyarázatul szolgálhat arra, miért kapcsolódik az ünnephez.
Ezek közül az egyik az, hogy a bárány a Bibliában többször is Jézus szimbólumaként jelenik meg, hiszen a fiatal, egyéves bárányok áldozásának hagyománya van a történetben, Jézus pedig az emberiség báránya, akit az Úr áldoz fel a mi megmentésünkért.
Mivel húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, értelemszerű, hogy az ünnep jelképe az ő szimbóluma lett, de a zsidó pészahnak is van köze a dologhoz – a hajtás után kiderül, miért.
A húsvét és a zsidó pészah
A zsidó közösség értelemszerűen nem ünnepli a húsvétot, ekkor ünneplik azonban a pészahot, a két ünnep egybeesése pedig megerősíthette azt, hogy a bárány szimbóluma egybeforrt a húsvéttal is.
A pészah idején a zsidók arra emlékeznek, amikor az egyiptomi rabság idején az Úr angyala lesúlytott az egyiptomiakra, és halálba küldte minden ház első szülött fiú gyermekét – a zsidók házát azonban elkerülte, mert ők az ajtajukat egy frissen leölt áldozati bárány vérével jelölték meg.
A bárány tehát a pészah ünnepében is fontos szerepet tölt be.
Na, és mi a helyzet nyúllal?
Arra vonatkozóan már nincs ilyen egyértelmű magyarázat, hogy miért lett a nyuszi talán még a báránynál is népszerűbb húsvéti jelkép.
Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy a húsvét a tavasz kezdetét is jelzi, a tavasz pedig a bőség, gazdagság, a termés ideje, a nyúl pedig köztudottan szapora állat.
A nyúl és a tojás kapcsolatát magyarázhatja a már említett germán istennő története is, amely szerint a nyúl eredetileg madár volt, de Ostara egyszer haragjában földön futkosó állattá változtatta.
Ha valóban ez a magyarázat, az meglehetősen lehangoló egy ilyen cuki szimbólumra.
Miért éppen piros tojás?
A tojás, mint szimbólum, szintén magyarázható a termékenység gondolatával, a húsvét a feltámadás ünnepe, a tojásban pedig, mint egy apró univerzumban, minden megtalálható, ami az élethet szükséges.
Az, hogy a tojásokat be is fessék, nagyon régi szokás, a leghagyományosabbnak pedig természetesen a piros tojás tekinthető.
Van, aki szerint ez Krisztus vérét jelképezi, de egyes feltevések szerint a piros szín akár a kereszténység előtti, pogány időkből származóra is visszavezethető, amikor a piros színnek hatalmat, mágikus erőt tulajdonítottak.
Valószínűleg a piros szín népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy ez az árnyalat természetes festékanyagokból is könnyen előállítható, például hagymahéjból, vagy bíbortetűből.
