A böngészés során gyakran szembejönnek velem olyan cikkek és témák, amik arról árulkodnak, hogy a járvány alatt sokan még jobban elhíztak – de milyen kapcsolatban áll a túlsúly és a pandémia?
Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy a megváltozott életmódunk van hatással a testsúlyunkra, de azért ennél jóval összetettebb a kérdés. Persze, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tény, hogy zárva vannak az edzőtermek, nincs csoportos edzés, leszűkültek a sportolási lehetőségek.
Nem túl motiváló az sem, hogy rengetegen váltottak otthoni munkára, és felöltözni sincs kedvük, nem hogy odafigyelni az étkezésre. Ehhez csatlakozik még az is, hogy a legkevésbé sem motiváló, hogy nem tudunk társaságba járni, szórakozni, kimozdulni. Sokan gyakorlatilag feleslegesnek érzik, hogy energiát áldozzanak egészséges testsúlyuk őrzésére.
De mit mondanak a szakértők?
A bezártság hatására mindenkinek megváltozott az életvitele valamilyen formában. Vannak, akiknek teljesen felborultak a hétköznapjai, míg mások kisebb volumenű változásokkal számolhatnak, de a változások mindenkinél ott vannak.
Magyarországon csaknem az emberek kétharmada túlsúlyos. A világon a negyedik legelhízottabb nemzet vagyunk, Európában pedig mi vezetjük ezt a nem túl dicsőséges listát.
Sajnos ez a helyzet várhatóan tovább romlik, ugyanis a pandémia olyan ősi ösztönöket és elnyomott érzelmeket keltett életre sokakban, amik hozzájárulnak a további súlygyarapodáshoz.
A szakértők szerint azok fordulnak gyakran az étkezéshez vigaszként, akik valóban éhesek – ám nem a szó szoros értelmében. Éhes lehet valaki az odafigyelésre, az elismerésre, a szeretetre, de másfajta hiányt is megpróbálhatunk pótolni ilyen szimbolikus formában.
Az étel kézenfekvő elérhetősége, jelenléte közvetlen vigaszt nyújt, és egy ördögi körbe kényszeríti az embert. Minél többet eszik valaki, annál jobban elmagányosodik, elveszíti a kapcsolatát másokkal, a céljaival, önmagával. Majd újra és újra az evésben vigasztalódik, és még komolyabb súlyfelesleget pakol magára.
Sokan vannak azok is, akik csak unalomból, „jobb híján” esznek. Inkább jellemző, hogy az emberek így vezetik le a feszültségüket, a tanácstalanságukat, az érzelmi éhségüket. Minél jelentősebbek ezek a problémák, annál inkább jellemző lehet a túlsúly felhalmozása. Sajnos, mivel a lehetőségeink ennyire leszűkültek, egyre kisebb és kisebb a motivációnk arra, hogy a problémáinkat megoldjuk, valamint másfajta élvezeteket keressünk az evés helyett.