Látszólag spontán változás, baleset vagy betegség következtében a szemünk színe meglepő módon megváltozhat életünk során.
Bizonyított tény, hogy az, hogy egy baba szemszíne megváltozik-e vagy sem, nagyban függ magától a színtől. Egy Cassie Ludwig, a Stanford Egyetem Byers Szemészeti Intézetének szemészorvosa által vezetett tanulmányban 148, a kaliforniai Lucile Packard Gyermekkórházban született csecsemőt követtek nyomon, feljegyezve íriszük színét születésükkor. A babák közel kétharmada barna szemmel született, egyötöde pedig kék szemmel.
Két évvel később Ludwig és kollégái megállapították, hogy a vizsgálatban részt vevő 40 kék szemű csecsemő közül 11-nek kétéves korára barna, háromnak mogyoróbarna, kettőnek pedig zöld szeme lett. A 77 barna szemű újszülött közül szinte mindegyiknek (73-nak) még kétéves korában is barna volt a szeme. Úgy tűnik tehát, hogy a kék szemek sokkal inkább változnak életünk korai szakaszában, mint a barna szemek. De miért?
A gyermekkorban gyakori a szemszín megváltozása
Az egyik nyom az a tény, hogy amikor a csecsemők szemszíne megváltozott, akkor az általában sötétebbek lett, nem pedig világosabb. Ludwig vizsgálatában a csecsemők egyharmadának a szeme színe változott az első két évben, és a leggyakoribb változás az volt, hogy a szemek sötétebbé váltak. A vizsgálatban részt vevő 148 gyermek közül mindössze ötnek (3,4%) vált világosabbá a szeme a kor előrehaladtával. A sötétebbé válás tendenciája az íriszben felhalmozódó védőpigmentnek tulajdonítható – de erről majd később.
Az ilyen viszonylag gyakori, egészséges színváltozás többnyire a korai gyermekkorra korlátozódik. Egy másik amerikai tanulmányban, amelyben több mint 1300 ikerpárt követtek nyomon a csecsemőkortól a felnőttkorig, a szemszín változása általában hatéves korban megszűnt, bár néhány esetben (a vizsgáltak 10-20%-ánál) a szemszín a serdülőkorban és a felnőttkorban is tovább változott. A nem egypetéjű ikrek körében a szemszín nagyobb valószínűséggel tért el a későbbi életkorban, mint az egypetéjű ikreknél.
Ez arra utal, hogy a szemszín változására való hajlamnak genetikai eleme van
– jegyzi meg David Mackey, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem Lions Szemészeti Intézetének szemészprofesszora.
További kutatásokra volt szükség
Miután kíváncsi tette a szemszínváltozás jelensége, Mackey úgy találta, hogy ez a két tanulmány nagyjából az összes kutatás, amelyet a gyermekkori szemszínváltozással kapcsolatban végeztek. Anekdotikusan úgy találta, hogy nem volt ritka, hogy a szülők arra számítottak, hogy a csecsemőjük szeme színe meg fog még változni a születéskorihoz képest.
„Hallottam, ahogy a szülők és barátaik azt mondták: Ó, igen, a baba kék szemmel született, de ez a következő néhány évben meg fog változni” – mondja. „Én meg ott gondolkodtam, hogy egyszerűen nem találok semmilyen adatot erről. Megtaláltam azt a két cikket, és ezek meglehetősen kis tanulmányok, de azt mutatják, hogy a szemszín valóban változik.”
Bár az adatok korlátozottak, és csak egyetlen országban, az Egyesült Államokban végezték őket, úgy tűnik, hogy a szemszín változása leginkább az észak-európai, csendes-óceáni szigeteki vagy vegyes fajú emberek körében fordul elő.
A hajszín és szemszín együtt változik?
Párhuzamot lehet vonni a hajszín változásával, amelyet ezekben a népcsoportokban a gyermekkor folyamán néha megfigyelhetünk. „Láthatunk olyan gyerekekről készült fotókat, akik csecsemőként szőkék, de idősebb korukra már egészen sötétbarna hajuk van” – mondja Mackey. „A haj pigmentje idővel fokozatosan növekedhet, és ez valószínűleg azért van, mert a pigmentet termelő sejtek valójában megnövelik a számukat, és vándorolnak erre a területre.”
Szerinte a szemszín esetében is hasonló lehet a helyzet: a születés utáni hónapokban vagy években nagyobb mennyiségű pigment halmozódik fel. „A szem fő pigmentje a melanin, és a melanin eloszlásának módja adja a különböző szemszíneket” – mondja. „Egyszerűen osztályozva: van a kék szem, egyesek szürkéről is beszélnek, de valójában ez a kék egy változata, aztán van a mogyoróbarna és a zöld kombináció, aztán van a barna, és ez lehet enyhén barna vagy erősen barna. Mindez összefügg azzal, hogy mennyi melanin van benne.”
A magasabb melaninszintnek jótékony funkciója lehet az intenzív napfényben – mivel a bőrben a pigment védelmet nyújt a napsugárzás okozta károsodások ellen.
A kevés melaninnal rendelkező íriszben a kék színt az írisz hátsó részén található kollagénrostok szórják, ugyanúgy, ahogyan az égbolt is kéknek tűnik, mert a fényt a légkörben szórják. Hogy egyes gyermekek szeme miért termel ki idővel több melanint, az egyelőre rejtély – mondja Mackey.
„Valójában nem tudjuk, hogy mi befolyásolja ezeket a színváltozásokat” – mondja Mackey, de könnyen lehet, hogy környezeti tényező játszik szerepet. „Majdnem mindenre azt mondhatjuk, hogy a genetika és a környezet kölcsönhatása érvényesül, még olyan dolgokra is, amelyeket teljesen genetikai vagy teljesen környezeti tényezőknek gondolunk”- mondja Mackey. „De milyen környezeti tényezők befolyásolhatják ezt a változást? Erről nem igazán rendelkezünk adatokkal az általános népességre vonatkozóan.”
Sérülések állhatnak a későbbi szemszín változások hátterében
Míg a szemszín változásai közül sok ártalmatlan, a szemszínváltozás valami komolyabb dologhoz – például sérüléshez, fertőzéshez vagy napkárosodáshoz – is köthető.
Az egyik legismertebb sérülésből eredő szemelváltozás David Bowie bal szeme volt. A sötét bal szeme és a halványkék jobb szeme közötti szembetűnő különbség egy fejre mért ütés eredménye volt, ami miatt a bal pupillája tartósan kitágult, ez az állapot anizokória néven ismert. Az ütés azonban nem változtatta meg Bowie íriszeinek kék színét, a kitágult pupilla volt az, ami miatt a bal szeme sötétebbnek tűnt.
Mackey szerint azonban lehetséges, hogy a sérülés megváltoztatja az írisz színét. „Ez is megtörténhet – ha sok vér kerül a szem belsejébe, az elszínezheti a szem egyes részeit. Vagy egyszerűen csak az összes pigment összekeveredik, és leülepedik.”
A fertőzések szerepe
Gyakoribb, hogy fertőzés a kiváltó ok. A valódi heterokrómia híres esete, amikor az íriszek színe eltérő, Mila Kunis színésznőé, akinek a jobb szeme barna, a bal pedig zöld. Kunis heterokrómiájának oka az írisz fertőzése volt, amely a bal szem pigmentjének egy részét elpusztította.
„Egyes fertőző betegségek a pigment eltűnését okozhatják” – mondja Mackey. Az egyik ilyen a Fuch-féle heterokróm ciklinózis, amelyet vírusfertőzés – gyakran rubeola – okoz. „A vírus szeret a szemben élni, és a későbbi életkorban fellángolhat, pigmentációvesztést okozhat.”
Más vírusok is megélnek a szem belsejében, és néha hatással lehetnek a pigmentációra. Egy rendkívül ritka esetben egy Ebola-túlélőnél a szem színe kékről zöldre változott, amikor kiderült, hogy a vírus megmaradt a szemfolyadékában, miután a szervezetének más részeiből kiürült.
Néha a szemszínváltozás nem az egész íriszt érinti, hanem csak apró foltokat. A Down-szindrómában szenvedők íriszében megjelenhetnek a Brushfield-foltok néven ismert halvány pöttyök, míg a Lisch-csomóknak nevezett barna pöttyök az 1-es típusú neurofibromatózis nevű genetikai állapot gyakori jelei.
És akárcsak a bőrön, a szeplők és anyajegyek is megjelenhetnek az íriszben és a szem más részein. „Lehet, hogy ez csak egy szeplő, ami nem csinál semmit” – mondja Mackey. „De néhány embernél ezek daganattá nőhetnek, és komoly problémát jelenthetnek.”
Valójában, bár a legtöbb szemszínváltozás jóindulatúan lenyűgözi azokat, akik látják, Mackey arra figyelmeztet, hogy mindig érdemes figyelni a kevésbé örvendetes változásokra is, amelyek a jelenséget követhetik.