Számodra mi a legfontosabb általában? A te boldogságod, vágyaid és terveid, vagy akár egy pillanat alatt is képes vagy minden félretenni mások kedvéért, ha úgy érzed, hogy így tehetsz csak biztosan a kedvükre és fognak többre tartani? Az utóbbi és hozzá hasonló esetekben valószínű, hogy megfelelési kényszerrel küzdesz, ami rövid és hosszú távon is sok szempontból negatívan befolyásolhatja az életedet.
Hogy pontosan mivel járhat, és hogyan küzdheted le, vagy támogathatsz egy számodra fontos embert, ha rajta észleled a megfelelési kényszer tüneteit, arra Horváth Rita pszichológus válaszol.
A szakértő
Horváth Rita
pszichológus
Fotó: horvathrita.hu
Alapvetően mikor beszélhetünk megfelelési kényszerről?
Önmagában a megfelelés nem feltétlenül egy ártalmas dolog, hiszen vannak élethelyzetek, amelyek megkívánják, hogy saját igényeinket, szükségleteinket időlegesen félretegyük és megfeleljünk, alkalmazkodjunk egy adott helyzethez. A baj ott kezdődik, ha ez túlzó, kényszeres formát ölt. Megfelelési kényszerről akkor beszélhetünk tehát, amikor állandóan úgy cselekszünk, úgy gondolkodunk, hogy mindig mások vágyát lessük, tehát elveszítjük önmagunkat, hiszen magunk helyett, másban keressük mindazt, ami már eleve ott van bennünk.
Jellemzően milyen okok állhatnak a hátterében?
Alapvető emberi szükségletünk a kapcsolódás iránti vágy, szeretnénk beilleszkedni különböző közösségekbe, vagy csak „jó gyermekei” lenni szüleinknek. Születésünktől fogva mások tükrében látjuk önmagunkat, más személyek hatására formálódunk. Az első referenciaszemély az életünkben a szülőnk, gondozónk, akit szeretnénk boldoggá tenni, minél kevésbé gondot, terhet jelenteni, megjelenik bennünk a vágy, hogy megfeleljünk neki(k). Ahogy növünk fel, más-más szociális közegbe csöppenünk, ahol szintén különféle elvárásokkal nézünk szembe.
Akár az iskolában a tanárok oldaláról, akár ha a baráti kapcsolatokat tekintjük, érhetnek minket olyan élmények egészen kicsi korunkban, amik hatására úgy látjuk, ahhoz, hogy beilleszkedjünk, mások igényeinek megfelelően kell cselekednünk.
Ha engem a barátaim kiközösítenek kiskoromban, akkor én azt úgy értelmezem, hogy nem volt jó, ahogy viselkedtem, nem voltam jó, megfelelő barát, így ha nem akarom, hogy ez újra előforduljon, változtatnom kell, tehát a későbbiekben mások igényeinek megfelelően fogok viselkedni. Egy ilyen gyermekkori kiközösítés, vagy egy tanárnak való lehetetlen megfelelés elindíthat egy gyermeket abba az irányba, hogy azt érezze ő önmagában, úgy ahogy van, nem elég jó. A hierarchikus viszony egy kiszolgáltatott helyzetet teremt, amely megágyazhat a megfelelési kényszernek.
Melyek a leggyakoribb tünetei?
Amikor megfelelési kényszerről beszélünk, általában kívülről úgy látjuk az adott illetőt, hogy milyen szuperül alkalmazkodik a környezethez, szívesen jár mások kedvében. Ez azonban egy óriási mértékű szorongással is járhat a háttérben. Az állandó vágy, hogy mások kedvére tegyen, odáig vezethet, hogy nem is mer már önmaga lenni.
Egy megfelelési kényszerrel küzdőnek általában kevés az önbizalma, alapvetően inkább negatívan gondolkodik önmagáról, kerüli a konfliktusos helyzeteket, az a hiedelme, hogy mások értékesebbek nála.
Folyamatosan mások jóváhagyását várja, nehezen dönt önállóan, képtelen nemet mondani, nem húzza meg saját határait. Tünet lehet még, ha bizonyos érzéseket, érzelmeket – akár boldogság, vagy düh – nem tud megélni és kifejezni, mert úgy érzi, ez elfogadhatatlan lenne.
Hogyan befolyásolhatja rövid és hosszú távon az életünket?
Megnehezítheti a mindennapjainkat, növelheti a stressz szintünket, ami hosszú távon különböző betegségek kialakulásához is vezethet. A szorongás növekedésével ingerlékenyebbekké válunk, egyre görcsösebben próbálunk eleget tenni mások vágyainak. Ez odáig vezethet, hogy mivel nem saját mércéink, referencia pontjaink szerint viselkedünk – jól lehet, ezeket nem is ismerjük –, szépen lassan háttérbe szorítjuk saját szükségleteinket, konfliktuskerülőkké válunk és elveszíthetjük önmagunkat.
Mit tehetünk azért, hogy megszabaduljunk tőle?
Az első és legfontosabb lépés a tudatosítás. Fel kell ismernünk, hogy milyen vágyból fakad, milyen olyan emlékeink vannak, amikor nem voltunk elég jók és amelyek hatására azt éreztük, hogy mások vágyait kiszolgálva tudunk csak érvényesülni. Ha már tudjuk, hogy mivel állunk szemben, jól jöhet, ha felismerjük a megfelelési kényszerünk mottóját – mit mondunk magunknak, amikor saját igényeinket félretéve a másik kedvére cselekszünk. „Ha nem segítek neki, akkor rossz embernek fog tartani” vagy „Ha önmagamat adom, magamra fogok maradni”. Ezekkel a hiedelmekkel érdemes már szakember segítségével közösen dolgozni.
Meg lehet szabadulni a megfelelési kényszertől, de minden személynél más-más hiedelem táplálja azt, így itt jól jön már a személyre szabott segítség.
Még néhány hasznos tippet hoznék, amivel könnyebbek lehetnek a mindennapok. Hosszú távon jól jön, ha megtanuljuk meghúzni a határainkat és nemet mondunk bizonyos helyzetekben. Ehhez viszont szükségünk van arra, hogy tisztában legyünk saját értékeinkkel, igényeinkkel és szükségleteinkkel. El kell fogadnunk saját tökéletlenségeinket, meg kell tanulnunk néha önzőbbnek lenni. Ezekben sokat segíthet, ha több időt töltünk egyedül és gondolatainkkal, megismerjük önmagunkat.
Mikor érdemes szakember segítségét kérni?
A hosszú távú sikerhez mindenképpen célszerű szakember segítségét kérni. Saját praxisomban a fiatalok, akik megfelelési kényszerrel küzdenek, olyan mértékben életük részévé tették a másoknak való megfelelés iránti vágyat, hogy elsőként önmagukhoz kell közelebb kerülniük, megismerniük mik fontosak számukra, hogyan viselkednének önazonosan bizonyos helyzetekben. Ez szokott az első lépés lenni az úton, ami sokszor már önmagában kihívást jelenthet, hiszen olyan régóta cselekszenek mások igényeinek megfelelően, hogy sajátjaikkal nem is feltétlenül vannak tisztában.
Milyen következményei lehetnek, ha nem lépünk fel ellene hatékonyan?
Az őszinte, feltétel nélküli elfogadást és a mély, biztonságos kapcsolódást egyértelműen megnehezíti a megfelelési kényszer. Nem tudunk önazonosan, magunkhoz hűen feloldódni egy kapcsolatban, legyen az testvéri, szülő-gyermek, baráti vagy párkapcsolat. Könnyen benneragadhatunk méltatlan helyzetekben, munkákban, kapcsolatokban, ha nem ismerjük fel ezt a működésmódunkat és nem foglalkozunk vele.
Hogyan cselekedjünk, ha nem magunkon, hanem egy szerettünkön észleljük a megfelelési kényszer jeleit?
Fontos tudni, hogy a megfelelési kényszer egy kognitív gondolati torzítás, amely mindig rólunk szól – arról, aki átéli a megfelelés iránti vágyat – és nem a környezetről, nem másokról. Azon hiedelmen alapul, miszerint feltételezzük, hogy tudjuk, a másik milyen elvárásokat támaszt irányunkban, amelynek tökéletesen meg kell felelnünk. Szülőként, tanárként, barátként a legjobb, amit tehetünk, ha nyíltan kommunikálunk. Beszélünk a szükségleteinkről, és bátorítjuk a másikat, hogy merjen önmaga lenni, hiszen a mi kapcsolatunkban biztonságban érezheti magát. Minél több ilyen tapasztalatot szerez, ez elősegítheti azt, hogy önazonosan viselkedjen és ne mások vágyát lesse.