Én is azok közé tartoztam, akik utálták a matekot. Nem érdekelt, nem kötött le és így persze nem is értettem – rendszeresen eszembe jutott, miért kínoznak minket ezzel a tárggyal…
Nem mentek túl jól a reál tárgyak, de matekból kénytelen voltam korrepetálásra járni. Ezt akkoriban szörnyű dolognak ítéltem meg, már csak azért is, mert minden egyébből négyes-ötös voltam, tényleg csak a kémia-matek-fizikai trió okozott nehézséget. Mindezt sikerült megtetőzni azzal, hogy gimnáziumban minden egyes évben új tanárom volt, teljesen más tanítási módszerekkel, alapelvekkel.
Most már nagyon örülök, hogy túl vagyok ezen az időszakon és szerencsére a főiskolán összesen egyetlen egy reál tárgyam volt, azóta pedig hallani sem akarok a matematikáról. Pedig használjunk mindannyian ezt a fontos és hasznos tárgyat nap, mint nap. Sőt, kutatásokból azt is tudhatjuk, hogy megéri vért izzadni a másodfokú egyenlet és a szögfüggvények felett. A matematika oktatás hiánya ugyanis negatívan befolyásolja a serdülők kognitív fejlődését.
Angliában dönthetünk úgy, hogy 16 évesen abbahagyjuk a matektanulást
Egy új tanulmányból, amit a Proceedings of the National Academy of Sciences publikált, kiderült, hogy azok a serdülők, akik 16 éves korukban (vagy korábban) abbahagyták a matematikai tanulást, nagyobb hátrányt mutattak az agy és a kognitív fejlődés szempontjából.
A kutatás során az Egyesült Királyságban 133 diákot vizsgáltak meg, mindannyian 14-18 év közöttiek voltak. Az eredményekből kiderült, hogy azoknak a diákoknak, akik 16 éves koruk után már nem tanultak matematikát, alacsonyabb intenzitással működött agyuknak egy bizonyos része.
Ez a terület olyan fontos tényezőkért felel, mint az érvelés, a problémamegoldás, a memória, vagy éppen a tanulási készségek.
Ezt a funkciót speciális vegyi anyagok mérésével tudták követni a kutatók. A különbségek olyan nagyok voltak, hogy a szakértők pusztán a mennyiségek elemzésének köszönhetően képessé váltak arra, hogy egyéb adatok nélkül is megmondják, melyik tanuló hagyta abba a matematikát és ki volt az, aki folytatta.
Erőltessük, vagy válasszuk alternatív lehetőségeket?
Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kognitív idegtudományának professzora vezette a tanulmányt. Elmondása szerint a matematikai készségek számos előnnyel járnak. Például az előnyösebb munkahelyek megszerzésére, a jobb társadalmi-gazdasági helyzetre, valamint a mentális és fizikai egészségre is kihat. A serdülőkor az élet egyik fontos időszaka, ez a néhány év fontos agyi és kognitív változásokkal jár.
Úgy véli, ezzel a kutatással bizonyítást nyert, hogy komoly szakadékhoz vezethet a matematika oktatását abbahagyó serdülők és a tanulást folytatók között az, milyen irányt vesznek a tanulmányai során.
A szakértők szerint egyelőre nem tudni, hogyan lehet ezt a különbséget kompenzálni, vagy a hosszú távú következményeit megelőzni. Ők is jól tudják, hogy nem minden kamasz rajong a matematikáért és sokan (hozzám hasonlóan) komolyan küzdenek a jobb jegyért, ami éppúgy negatív hatásokkal jár, mint a tanulás mellőzése.
Úgy véli, szükséges megvizsgálni a lehetséges alternatívákat. Ilyen lehet pl., hogy azok, akik egyszerűen nem boldogulnak a matematikával, más módon fejlesszék magukat. Alternatívát jelenthet a logika, az érvelés előtérbe helyezése, mert ezek a feladatok ugyanazt az agyi területet fejlesztik, amit a matematika.