A szőke ikon híres volt arról, hogy egy másodperc alatt át tudott változni Norma Jeanből Marilyn Monroe karakterébe, erről a jelenségről pedig egy hatást is elneveztek.
A pszichológusok szerint ez a viselkedési forma segítséget nyújthat a szorongás és depresszió kezelésében is, a kognitív viselkedésterápia részeként. De pontosan miről is van szó?
A Marilyn Monroe hatás
A fogalmat a színésznő fotósának (Milton Greene) felesége, Amy Greene fogalmazta meg, hiszen úgy nyilatkozott, hogy egy New York-i séta alkalmából látta ezt az átváltozást: a rengeteg traumával küzdő fiatal nő hirtelen, észrevétlenül vette fel a mindenki fejét elcsavaró szexszimbólum szerepét.
A kaméleonszerű átváltozás hasonlít a „Fake it Till You Make it”, vagyis a magyarul elég gyatrán hangzó „játszd el, amíg valósággá nem válik” elvhez.
Pszichológiai értelemben a hatás leginkább úgy írható le, hogy ha magabiztosan viselkedsz, a környezeted is azt gondolja rólad, hogy magabiztos vagy. Vagyis az, hogyan sétálsz, kommunikálsz, megváltoztathatja a környezeted rólad alkotott véleményét.
Hogyan alkalmazd?
Az első lépés, hogy figyelj a testbeszédedre. Például, ha elmész szórakozni, ne a legsötétebb sarokba ülj, hanem olyan helyre, ahol sokan látnak. Beszélj és sétálj lassabban és ne süsd le a szemed, hiszen a szemkontaktus tartása is magabiztosságot sugall.
Szintén szuper, ha többet mosolyogsz, magabiztosan mutatkozol be másoknak. Ha a tartásodra is odafigyelsz, azzal máris egy önbizalommal telibb énedet hívhatod elő. Ez pedig jól jön számtalan élethelyzetben, legyen szó randizásról, vagy állásinterjúról.
Amennyiben nem csak az önbizalmad növelése a cél, hanem például depresszióval küzdesz, jó ötlet lehet, ha elmész valahova, akár csak teszel egy kört odakint, a ház körül. De akár a barátaiddal is összefuthatsz, vagy beülhetsz valahova egy kávéra. Egy-két hasonló kimozdulás után már nem lesz annyira nehéz elindulni, a hazaérkezést követően pedig energikusabbnak, jobb kedvűnek érezheted magadat.
Miért működik a Marilyn Monroe hatás?
Az, ha magabiztosan viselkedsz akkor is, amikor éppen nem vagy az, a legtöbb esetben működik. Már csak azért is, mert idővel te is magabiztosabbá válsz ezáltal, illetve a környezeted felé is ezt sugárzod a kommunikációs és metakommunikációs jelekkel.
Tudományosan is alátámasztott ez a módszer, Rachel Thomasian a HuffPostnak adott nyilatkozatában is megmagyarázta:
„A viselkedési aktiválást gyakran alkalmazzák a kognitív viselkedésterápiában. Ennek során a páciens fellépése, attitűdje hat az érzelmekre, gondolatokra és a hangulatra is.”
A szakember hozzátette, hogy a hasonló terápia csökkentheti a szorongás és depresszió tüneteit, mivel a jutalomközpontot aktiválja. Az elkerülő magatartás helyett az aktív cselekvéssel pontosan ez érhető el. Persze, így leírva mindez könnyűnek tűnik, az első időszakban viszont a mentális problémákkal küzdők számára nagyon nehezek lehetnek az apróbb feladatok is. Például, ha valaki nem szeretne kimozdulni, de mégis ráveszi magát egy sétára, vagy egy kávézásra a barátokkal, utána sokat javulhat a hangulata és motiváltabbá is válhat.
Idővel pedig ezek a minták emlékeztetnek arra, hogy nem csak a negatív érzelmeket tudod megélni, a pozitív visszacsatolások pedig tudati szinten is nagy változásokhoz vezethetnek.
Vagyis, ha kezdetben csak tetteted, hogy szereted önmagad, idővel így is fogod érezni – és ezt mások is észreveszik majd. Apró lépésekkel, fokozatosan haladva pedig akár hamarabb átlendülhetsz egy nehezebb időszakon, ha alkalmazod ezt a technikát.