Néha észre sem vesszük, milyen történelmi kincsek közelében járunk-kelünk, hiszen Magyarországon felnőve megszoktuk, hogy régi templomok és várak vesznek körül minket. De vajon melyek a legrégebbi, ma is látogatható magyar épületek? Íme, néhány, amit érdemes felkeresni egy-egy kirándulás vagy városi séta alkalmával.
Vörös Sün-ház
A különös nevet viselő Vörös Sün-ház Budapest legrégebbi, ma is használatban lévő épülete, amely az egykor itt működő fogadóról kapta a nevét. A Budai Várnegyedben található épület több mint 800 éves múltra tekint vissza, 1260 körül kezdődött a története.
Az eredetileg gótikus ház később nemesi tulajdonba került és arról is nevezetes, hogy Buda utolsó török kormányzója az épület előtt esett el. Később, az 1600-as években színielőadásoknak adott otthont, sokáig a vár egyetlen fogadója volt.
Egyes feltevések szerint a két háború között bordélyház is működött a ma lakóépületként szolgáló házban. Érdemes elsétálni a várnegyedben előtte és megnézni a homlokzaton ma is látható vörös sünit.
A kerci kolostor
A mai Erdély területén található, Nagyszebentől 50 km-re fekvő Kerc feltehetően az egyik első román központ volt a Kárpát-medencében. Nevezetes műemléke a cisztercita templom és kolostor, amely a 13. században épült, ám a korabeli források szerint 1202-ben alapította Árpád-házi Imre király, aki a Boldogságos Szűz Máriáról nevezte el.
Építése után Erdély és Fogarasföld legjelentősebb kolostora volt. Az 1200-as években a tatárok és a kunok is ostromolták a környéket, utóbbiak feltehetően azért, mert V. Kun László ide szállíttatta egy időre a királyi koronát. Az épület ma már romos, de még így is igazán impozáns látvány.
Ma is jól felismerhető a bazilikára emlékeztető, kereszthajós épület alakja, homlokzatán rózsaablak helyével és csúcsíves ablakokkal. Ha arra járunk, szakítsunk időt a bejárására, ha pedig jó időben érkezünk még a toronyba is feljuthatunk, amelynek kulcsait a templom mögött található evangélikus lelkészségen őrzik.