Kétség sem fér hozzá, hogy ma a VIII. kerület az egyik leggyorsabban változó, legizgalmasabb városrész Budapesten – aki pedig még mindig csak a száját húzza, amikor a „nyóckerről” hall, az tegyen egy sétát a kerületben. Én minden sarkon azt várom, hogy egyszer csak sétapálcáját lóbálva, fütyörészve szembe jön velem Krúdy Gyula!
Mátyás tér 4.
A Liza, a rókatündérből ismerős ház szerves része Budapest történetének – nem csak olyan, mintha valami különösen szép lázálom vált volna valósággá, de tényleg sok érdekes legenda is kapcsolódik hozzá.
Az épületet a Löffer-fivérek tervezték, és már akkor sem igazán passzolt a környék épületeihez, a kilógó, 5 emeletes ház így gyorsan jellegzetességgé vált.
A kapu fölött álló „Magdolna udvar” felirat valószínűleg később kerülhetett rá, a szóbeszéd szerint az után, hogy a ház tulajdonosának Magdolna nevű lánya öngyilkos lett.
Práter utca 29/b
Friedmann Adolf és Szidon Gábor megrendelésére tervezte Varsa Pál műépítész a három emeletes épületet, ami egykor szebb napokat látott, de az eredeti elegancia nyomait még most is felfedezhetőek rajta.
Az emeletek gangjára nyíló, háromablakos nagy ajtók ma már tarka foltjai az épület belső részének, és máig őrzik a századfordulós Budapest hangulatát.
A régi lakók elmondása alapján az épületet komoly károk érték 1956-ban, és ennek a nyomai még ma is látszanak – áll a budapest100.hu honlapján.
Horváth Mihály tér 17-18.
Ha jártál már erre, legalább a troliból kilesve biztos neked is megfordult a fejedben: mi lehet ez a különleges épület?
A Horváth Mihály tér 17-18. eredetileg bérház volt, és itt alakították ki Budapest második távbeszélő központját, a József Távbeszélő Központot. A tűzvédelmi előírásoknak köszönhető többek között az impozáns lépcsőház, ami elég széles akkor is, ha egy katasztrófa esetén mindenkinek egyszerre kell elhagynia az épületet. A szecessziós jegyek mellett jellegzetessége a hatalmas, egybefüggő ablak is.
A telekommunikációs fejlesztések után 1999-ben itt kapcsolták le a a budapesten még utolsóként működő 7A2 típusú rotary központot.
Népszínház utca 25.
Az épület patinája mára kétségkívül megkopott, így biztos sokan csak elsietnek mellette, pedig a Vágó-testvérek által tervezett épület, különösen a homlokzatot díszítő kis kerámia elemek, megérik, hogy egy percre megállj az épület előtt.
A lekerekített sarkok az építészpáros védjegyeinek számítottak, az épület felső részén látható rajzok pedig középkori alakokat ábrázolnak.
Szűz utca 5-7.
A kerület egyik kedvelt kis utcácskájában áll a ház, amit a Budapesti Hírlap egykori főszerkesztője, Rákosi Jenő terveztetett.
A hol rusztikus, hol finom hatást keltő stukkón egyértelműen érezhető a népművészet hatása, és noha az utóbbi felújítások nem őrizték meg tökéletesen a ház eredeti szépségét, még így is az egyik legizgalmasabb épülete maradt az építészeti csodákban, szecessziós házakban bővelkedő VIII. kerületnek.
