Komoly problémára figyelmeztetett a szakértő
Dr. Will Cole, a funkcionális orvoslás szakértője a mindbodygreen podcastjának egyik epizódjában arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos érzelmi problémák is ugyanolyan mértékű gyulladást válthatnak ki a szervezetben, mint egy erősen feldolgozott étrend, és azt a négy rejtett, de gyakori gyulladásforrást is megnevezte, amelyet sűrűn tapasztal a pácienseinél. Mutatjuk, mikről is van szó pontosan, és mit tehetsz, ha azt gyanítod, hogy téged is érint valamelyik!
Feldolgozatlan trauma
Dr. Cole szerint az egészségünk terén nem lehet valódi előrelépést elérni, ha egy trauma feldolgozatlanul ott marad a testünkben, ami valójában sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Mégis sokan egyszerűen figyelmen kívül hagyják ezeket az élményeket.
„Tudják, hogy nem volt jó, ami történt velük, de nem értik, milyen hatással volt ez a mitokondriumukra, az idegrendszerükre vagy a gyulladásszintjükre. Az emberek gyakran elbagatellizálják a saját traumájukat: „Másoknak sokkal rosszabb volt””. – figyelmeztetett a szakértő.
Olvass még a témában
A felismeréshez fontos tisztázni: a trauma nem feltétlenül egy nagy tragédia. Sokszor akár aprónak tűnő, de hosszú ideig ható érzelmi sebekről van szó. Ha ezeket az érzéseket nem dolgozzuk fel, idővel fizikai problémákat is okozhatnak. A gyógyulás persze nem történik egyik napról a másikra – tudatos figyelmet és munkát igényel. Az első lépés pedig az, hogy elismerjük és elengedjük a bennrekedt érzelmeket.
Krónikus stressz
Ha a tested folyamatosan „harcolj vagy menekülj” üzemmódban működik, lehetetlen valódi egészségcélokat elérni. „A testünk egy sejtszintű könyvtár, és a gondolataink, szavaink, tapasztalataink lesznek azok a könyvek, amelyek kitöltik ezt a könyvtárat” – magyarázta dr. Cole. Vagyis: amikor érzelmileg szenvedünk, a testünk is reagál – sejt szinten is. Ezt a jelenséget a szakértő „shameflammation”-nek, azaz „szégyenalapú gyulladásnak” nevezte.
„Rengeteg szégyenérzet kapcsolódik a krónikus stresszhez. Lehet, hogy valaki nem tud jelen lenni a családjával, mert feszült, ingerlékeny, türelmetlen a párjával, vagy épp egészségtelen ételeket eszik, mert állandó rohanásban van. És ez a szégyen, amit a stressz miatt érzünk, tovább ronthatja az egészségi állapotunkat” – mondta dr. Cole.
Fontos tudni, hogy a stresszkezelés nem egyszeri feladat, hanem mindennapos figyelmet igényel. Érdemes azzal kezdeni, hogy apró lépésekben próbáljuk csökkenteni a napi stressz-szintünket – például szakértők által ajánlott relaxációs technikák segítségével.
Egészséggel kapcsolatos szorongás
Az, hogy ma már rengeteg egészségügyi információhoz könnyen hozzáférhetünk, alapvetően jó dolog. De épp ez a bőség okozhat túlzott aggodalmat vagy szorongást is az egészségi állapotunkkal kapcsolatban.
„Folyton látom a pácienseimnél, milyen erős a félelem és szorongás az egészségük miatt. Különösen akkor, ha valaki eredetileg jól érezte magát – egészen addig, amíg maga a stressz nem kezdte el rontani a közérzetét” – mondta dr. Cole.
A tudomány is ismeri ezt a jelenséget: „nocebo-hatásnak” hívják, amikor valaki annyira fél egy negatív egészségügyi kimeneteltől, hogy végül valóban bekövetkezik – mintha egyfajta önbeteljesítő jóslat lenne.
Vagyis: tényleg bele lehet betegedni a túlzott aggodalomba. Dr. Cole szerint ez jól mutatja, milyen erősen tudják az érzelmeink befolyásolni a fizikai állapotunkat: „ez az érzelmeink hatalma a testi egészségünkre nézve”.
Bár ez sokunk számára nem könnyű, ebben az esetben az segíthet, ha megpróbálunk nem túlságosan rágörcsölni a különféle egészségügyi eredményekre, tesztekre, pontszámokra. Mindig érdemes szem előtt tartanunk, hogy nagyon könnyű belecsúszni egy ördögi körbe, aminek hatására pedig csak nő a szorongás.
A közösségi háló hatása
Dr. Cole szerint az is nagyon sokat számít, mit látunk és tapasztalunk a közösségi médiában: „amit nap mint nap látunk, amivel körülvesszük magunkat, az hatással van az idegrendszerünkre, a gyulladásszintünkre, és ezáltal a hormonháztartásunkra is” – magyarázta, hozzátéve, hogy ha rosszul hatnak ránk, úgynevezett „szociális gyulladással” is szembesülhetünk.
A kutatások szerint azoknak, akik túl sokat használják a közösségi médiát, magasabb a C-reaktív protein szintjük – ez a vérben található gyulladásjelző anyag. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne használd a közösségi médiát, de dr. Cole szerint érdemes megválogatnunk, kiket követünk.
Ha pedig egy fiók szorongást, önbizalomhiányt vagy rossz érzést kelt benned, akkor jobb, ha törlöd. Így idővel az algoritmus is egyre inkább olyan tartalmakat fog mutatni, amelyek valóban összhangban vannak az egészségügyi céljaiddal – mondta dr. Cole.
