Úgy vártuk az oltást, mint a megváltót, és most, hogy itt van, mindenkinek egy kérdése van: mikor hozhatják vissza a régi, jól ismert hétköznapjainkat?
Tömegmegfigyelés
Izrael az a hely, ahol a legelső bizonyítékokat kereshetjük arra vonatkozóan, hogy a tömeges oltás miként változtathatja meg a dolgokat. Az ország gyorsabban oltotta be polgárait, mint bármelyik másik. Január 19-ig, egy hónappal a kampány megkezdése után Izrael 9 millió lakosának 26%-a már legalább az első oltását megkapta. Ahogy máshol, itt is az idősebbek oltásával kezdték a kampányt, és már le lehet vonni néhány következtetést.
Egy nemrégiben készült elemzésben Ran Balicer, a tel-avivi Clalit Kutatóintézet és munkatársai napról napra összehasonlították egy 200 000, 60 év feletti lakosból álló csoport tagjait, akiket beoltottak egy egyébként hasonló, be nem oltott egyének csoportjával.
Nyomon követték a csoportok közötti fertőzési arány különbségeit. Összehasonlították a bennük lévő emberek Covid-teszt eredményeivel, amit releváns tünetek vagy Covid-pozitív kontakt esetén is elvégeztek.
A vizsgálat első 12 napjában a pozitív tesztarányok azonosak maradtak a csoportok között. A 13. napon az oltott csoportban az arány kissé csökkent. Aztán a 14. napon harmadával csökkent. A kutatók azt mondják, némi csalódást jelent, hogy ez az arány nem volt magasabb. A szóban forgó Pfizer-BioNTech oltásból két adagot javasolt beadni, így a kép csak a második oltási kör után lesz egyértelmű. Természetesen változhat a helyzet a fiatalabb oltottaknál is.
Az izraeli példa
Izrael tömeges oltási kampányának kórházi felvételekre gyakorolt korai hatása mérsékeltebb, két zavaró változó miatt. Az ország nemzeti zárolása, amely az oltások hatásától függetlenül csökkenti az arányt, és a b.1.1.7 terjedése. Ez a vírus egyik változata, amelyet először Nagy-Britanniában észleltek, és amely sokkal fertőzőbb, és ezért hajlamos felfelé tolni az arányt.
A tényezők ilyen kombinációja azonban számos európai országban és az Egyesült Államok egyes részein is tapasztalható.
Ami most izraeli kórházakban történik, annak előképe, hogy mire számíthatnak ezek az országok a következő hetekben és hónapokban.
Január 2-án, két nappal az után, hogy a 60 év feletti beoltottak aránya elérte a 40%-ot, az izraeli kórházak levegővételnyi szünethez jutottak. A kritikus állapotban lévő Covid-betegek száma ebben a korcsoportban körülbelül 30%-kal nőtt a január 2. előtti héten, és a következő héten is – de az ezt követő héten csak 7%-kal. Ezzel szemben a 40 és 55 év közöttiek között (akiket akkoriban sokkal alacsonyabb arányban oltottak be) a kritikus betegek számának heti változása állandó maradt, e három hét mindegyikében 20-30% -kal nőtt.