Jobb ha átesek rajta, aztán mehet minden tovább? Amikor az új koronavírus felütötte a fejét, sokan gondolkodtak így, még országok is voltak, akik erre alapozták a védelmi stratégiájukat. Megbetegedni és immunitást szerezni, vagy oltva lenni és immunitást szerezni azonban két külön dolog.
„Nem minden természetes fertőzés okoz tartós immunitást” – mondja Beate Kampmann, aki a londoni Higiéniai Orvostudományi Iskola professzora és oltási központjának igazgatója. „Ez nagy probléma a Covid-19 kontextusában, mivel a koronavírusokra általában nem igaz a tartós védettség. Tehát, ami az oltást illeti, ha hosszan tartó immunitást akarunk, akkor jobbnak kell lennünk, mint a természet.”
Korábban már sikerült
Mindez egyébként korántsem lehetetlen, és több más oltásnál sikerült már elérni. Azoknál az embereknél, akik vakcinában kapják az élő zoster vírust, felnőttkorban körülbelül 20-szor kisebb eséllyel alakul ki övsömör, mint azoknál, akik gyermekkorukban bárányhimlőt kapnak – amelyet ugyanaz a vírus okoz. A Hib vakcina, amely véd a Haemophilus Influenzae b típusú baktérium ellen, különösen hatékony gyermekeknél, akiknél a természetes fertőzések elhanyagolható immunválaszhoz vezetnek. A tetanusszal fertőzött embereknek nincs természetes immunitása, és újra megfertőződhetnek; az oltott személyek csaknem 100% -a védett.