A koronavírus elleni harc újabb mérföldköve, hogy a fővárosban kötelezővé vált vásárláskor a maszk viselete. A maszk véd a tüsszentéskor, beszédkor keletkező váladékcseppektől és használata meggátolhatja tünetes betegek esetén a vírus emberről-emberre történő átvitelét.
A sebészi maszk egyszer használatos – és többnyire még mindig az egészségügyi dolgozóknak tartják fent – ezért sokan hordanak textilmaszkot, ami szintén hatásos, de azt már kevesen tudják, hogy mosása ugyanolyan fontos, mint a viselése. Akár készen veszünk, akár mi magunk varrjuk a maszkot, ügyeljünk arra, hogy minél nagyobb felületen takarja az arcunkat és amennyire lehet, szorosan illeszkedjen anélkül, hogy kényelmetlen lenne.
A járvány kitörése óta vizsgálják, meddig életképes a vírus a nem szerves felületeken és arra jutottak, hogy akár napokig is. A textilmaszk nem szűri ki a nanométer nagyságú vírusrészecskéket, így nem csökkenti jelentősen annak az esélyét, hogy belélegezzük azokat. Viselésük mégis fontos, mert másokat viszont sokkal kisebb valószínűséggel fogunk megfertőzni, ha hordozók vagyunk. Akkor is viseljük, ha nem érezzük magunkat betegnek, ugyanis akkor is lappanghat bennünk a vírus, ha nincsenek tüneteink.
A textilmaszk tehát jó és hasznos, azonban ha nem tisztítjuk rendszeresen, maga is vírushordozó felület lehet. A maszk jelentősen megakadályozza ugyan, hogy piszkos kezünkkel az arcunkhoz érjünk, de ha maga is szennyezett, nem biztonságos a viselése.